Egy otthoni szerver sokkal jobb ötlet, mint aminek egy átlagos ismeretekkel rendelkező felhasználó számára tűnik. A mobilitás korában első pillanatban felesleges pénzkidobásnak látszik ugyan, de ha egy kicsit pontosabb ismereteket szerzünk a dologról, akkor rájöhetünk, hogy nekünk is szükségünk van egyre.

Miről is beszélünk?

Természetesen nem ipari szerverrendszerről lesz itt szó, nem lesz szükség rackszekrényekre, szerverszobára, de még csak külön polcra sem feltétlenül. Nem is igazán szerver ez,egyszerűen csak képes futtatni különböző applikációkat, melyek kvázi szerverként funkcionálnak. Valójában a neve sem szerver, egyszerűen csak az, hogy NAS ez természetesen egy rövidítés, a network-attached storage kezdőbetűiből áll, ami magyarul annyit tesz: hálózati adattároló. Ez pedig utal a használat módjára is. Emellett a legtöbb ilyen készülék nem igényel komolyabb szerverrenszeri ismereteket.

Elől a lemezfiókok mellett egy plusz USB-3-as csati található.

Szinte minden funkcióját a gyártó felületéről online letölthető alkalmazásokkal tudjuk megoldani. Természetesen a háttérrendszer valamilyen – többnyire Linux alapú – operációs rendszer, de ez minden esetben előtelepítve érkezik a készülékkel együtt és bármikor alaphelyzetbe állítható, ha valamit nagyon elállítana benne egy lelkes, de hozzá nem értő felhasználó.

QNAP

Mi egy négylemezes verziót, a TS-431X2-2G-t kaptunk kölcsön a Qnap kínálatából, ami azt jelenti, hogy ebben a készülékben négy merevlemez számára van hely – amellett, hogy USB-porton keresztül további külső lemezeket csatlakoztathatunk hozzá. Ezen egy-egy kibillenthető fogantyúval ellátott, álló fiókban pihennek használat közben és akár a rendszer működése közben is cserélhetőek.

Itt most érdemes megállnunk egy percre és ejteni pár szót a merevlemezekről.

HDD, vagy SSD?

Az SSD-k folyamatos térhódítása és árcsökkenése mellett ma még mindig jobban megéri tárolóeszközként a hagyományos merevlemezekre támaszkodni, ugyanis terabájtokkal tudjuk megtölteni NAS-unkat, ha így döntünk. Emellett pedig egy otthoni szerver nem feltétlenül kíván olyan olvasási sebességet, amit egy rendes HDD ne tudna teljesíteni. Videóvágást, óriási képek manipulálását vagy 3D renderelést a legritkább esetben végzünk egy hálózatra csatlakoztatott eszközön, míg egy film „sugárzásának” adatsebességét simán képes teljesíteni egy HDD még akkor is, ha FHD, vagy ne adj isten 4K műsorról van szó.

Hátul a hálózati és az USB-3-as csatlakozók mellett Kensigton lock is található

Az pedig megint csak nem mindegy, hogy milyen merevlemezt választunk. Vannak kifejezetten szerverbe tervezett professzionális merevlemezek, amik szinte örök életűek lehetnek otthoni felhasználás mellett, viszont egyrészt az áruk elég elrettentő, másrészt, mivel ezek a harverek szervertermi felhasználásra készültek, nagyon hangosak is. Gondoljunk bele, hogy milyen menő lenne, utcai használatra versenyautót vásárolni, de aki ilyet csinál, azt többnyire nem szeretik a szomszédok, amikor vasárnap reggel elindul vele vásárolni.

Vannak viszont okos választások. A Western Digital kínálatában kapható például direkt NAS-ba való HDD, de az igazi kedvencünk a szintén WD Green, ami amellett, hogy takarékosabb, mint társai, sokkal halkabb is annál. Ez főleg azok számára lehet fontos akik együtt élnek a NAS-ukkal, nem pedig mondjuk egy kertes ház kamrájában, vagy pincéjében találnak neki egy nyugodt, száraz zugot.

Kicsomagolás, elindítás

Visszatérhetünk tehát a tesztkészülékünkhöz, amelyet kicsomagoltunk, és a fiókjaiba rögzítettük a rendelkezésünkre bocsátott HDD-ket, majd azokat a helyükre toltuk. Ezután a rendszer a hálózatra kötöttük – adat- és elektromos hálózatra egyaránt és bekapcsoltuk.

Ekkor, ha mindent jól csináltunk, egy egyszerű böngészőbe beírva a NAS számára kiosztott IP-címet, már látjuk is az admin felület bejelentkező képernyőjét. Itt érdemes az alapértelmezett belépési adatokat megváltoztatni, majd pedig neki is láthatunk a merevlemezek használatba vételének.

Először el kell döntenünk, milyen tömbbe szeretnénk formázni azokat. Erről itt egy alapos leírás, amin talán mindenki könnyen kiigazodik. Ezek után pedig el kell döntenünk, milyen alkalmazásokat akarunk telepíteni. Itt alakul ki, hogy mire fogjuk a jövőben használni az otthoni szerverünket.

Alkalmazások

A legtöbb otthoni szervertulajdonos 3-4, maximum 5 -féle alkalmazási területre használja a szerverét.

– Backup

Ez a funkció meglehetősen közkedvelt, annak ellenére, hogy a különböző felhőtárhelyek egyre olcsóbban és egyre nagyobb méretben állnak rendelkezésre. Sokan nem bíznak azonban a szolgáltatókban, így kényes adataikat, okostelefonjaikat, családi és egyéb fotóikat inkább a saját szerverükön tárolnák. Erre is vannak nagyon jó applikációk a rendszerben, mindegy, hogy mobiltelefonról, Windows, vagy OS X alapú számítógépről mentenénk.

– Audio-, vagy Videotárhely

Az okostévék és a hálózati audiolejátszók korában egyre több létjogosultsága van egy ilyen eszköznek, ami komplett film és zenei gyűjteményünket tárolhatjuk, és ha szeretnénk, tévénkkel, vagy hifinkkel könnyedén lejátszhatjuk azokat. Erre többnyire minden NAS képes és a legtöbb külön rendszerező, és lejátszó appokat is tartalmaz.

– E-mail szerver

Ez már egy kicsit ritkább, itt egy picit több hozzáértésre lesz szükség. Cserébe viszont megszabadulunk az online levelezőszerverektől és saját otthonunk biztonságában tudhatjuk bizalmas levelezésünket, hírleveleket, levelezőlistákat kezelhetünk.

– Webtárhely

Még ez sem teljesen elvetélt ötlet. Ma már simán hozzáférünk olyan sebességű internetkapcsolathoz, ami egy fix IP-cimmel kiegészítve kisebb weboldalakat, blogokat könnyedén kiszolgálhat. Természetesen itt is kell már szakértelem, de a legtöbb rendszer olyan tartalomkezelő rendszerekkel is fel van szerelve, mint például a Joomla vagy a WordPress, ami azért egy pici hozzáértéssel egész kiváló weboldalakat képes szolgálatba állítani.

– Biztonsági központ

Egy folyamatos üzemben működő adatrögzítő rendszer esetében adja magát az ötlet, hogy otthoni biztonsági rendszerünk agya is legyen egyben. Egy NAS kiváló arra is, hogy akár egyszerre több kamera képét rögzítse, vagy a nyílászárók szenzorait loggolja. Netre kötve pedig akár vészjelzést is képes küldeni telefonunkra, vagy akár távolról is hozzáférést engedhet a rögzített anyagokhoz, ha kell.

– Torrentkliens

Szándékosan a végére hagytuk ezt a részt – bár ez még nem teljesen a vége, hiszen emellett még ezer dologra lehet jó egy ilyen NAS –, mert nem mindenki arra használja, hogy Linux ISO fájlokat torrentezzen le vele a szerverekről, de igen, ez is rendelkezésre áll. Csak be kell állítanunk a fájlt és a szerver szépen töltögeti le úgy, hogy közben nem kell mennie a gépünknek, a laptop alhat és persze mi magunk is.

Ezek az alkalmazások természetesen mind megtalálhatóak az általunk kipróbált Qnap NAS alkalmazásboltjában – és itt a „bolt” szó valójában csak megszokásként lett leírva, mert ezek az appok mind ingyenesen tölthetőek le és telepíthetőek a rendszerre. Pontosan annyira egyszerűen tehetjük ezt meg, mint egy okostelefon esetében, annyi csak a különbség, hogy itt a kijelzőt a számítógépünk biztosítja a folyamatokhoz.

Összegzés

A Qnap nem egy tipikus képviselője az otthoni NAS-oknak, mert azok általában két belső merevlemezt képesek fogadni. Ennek ellenére azt javasoljuk, mindenki gondolja át ezt a választást, mert a négy lemez használata jelentősen kibővíti a az alkalmazható RAID rendszerek lehetőségét és így egyszerre tudunk nagyon gyors és teljesen biztonságos többöt kialakítani. Belőlük. Sajnos ez a rugalmasság az áron is meglátszik, amely merevlemezek nélkül 140 ezres magasságban indul, de érdemes végiggondolni ezt annak fényében, hogy otthoni szervert nem 1-2 évente vásárol az ember.