Az űrhajósok ionizáló sugárzásnak kitettségét vizsgálta egy tanulmány, ami nagyjából azt derítette ki, hogy „nem jó, de nem is tragikus”.

Az asztronauták számára a munkahelyi környezet egyik legkomolyabb veszélyforrása az őket érő sugárzás, ami rákhoz és szívbetegségek kialakulásához vezethet. Legalábbis eddig egyértelműen így gondolták a szakemberek, ám egy kutatás némiképp ellentmond ennek. A Scientific Reports-ban megjelent tanulmány összesen 418 űrhajóst vizsgált, méghozzá amerikaiakat 1959-től, szovjet/orosz kozmonautákat 1961-től kezdődően. A jelzett időszakban összesen 89-en hunytak el (53 amerikai, 36 szovjet/orosz) különféle okok miatt, de a kutatócsoport csak a rákra, valamint a szív-és érrendszeri betegségekre fókuszált.

Kiderült, hogy a tengerentúli űrhajósok elhalálozásainak 30 százaléka köthető rákhoz, illetve kevesebb mint 15 százaléka szívbetegségekhez. A keleti blokk kozmonautái másféle eredményt mutatnak, mert náluk ötven százalék a szívbetegség, és 28 a rák, de anélkül, hogy pálcát törnénk, feltételezhetjük, hogy az életmódbeli különbségek is szerepet játszanak. Robert Reynolds, a kutatást végző csapat vezetője szerint ha az ionizáló sugárzás valóban növeli is a kockázatokat, akkor sem drámai módon.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az adatok legtöbbje az alacsony pályán keringő hatásokat tudta elemezni, hiszen az Apolló küldetéseken kívül általában mindenki védve volt a Föld mágneses mezeje által. A mély űrre vonatkozó emberi missziók azonban komolyabb expozíciót jelentenek. 2013-ban már kimutatták, hogy egy esetleges Mars-expedíció során az asztronauták akkora sugárzást kapnának, mintha minden egyes évben egy teljes hétig folyamatosan az egész testre kiterjedő CT-vizsgálatot végeznének rajtuk.

Címkép: NASA