A ThinkPad a mai napig az üzleti notebook szinonimája, a Lenovo pedig erre az alapra építette a fiatalokat és kisvállalatokat célzó, 2019-ben bemutatott ThinkBook-ot. De vajon honnan indult világhódító útjára a cég, amely immár évtizedek óta stabilan tartja vezető pozícióját AZ üzleti gép mellett egy sor egyéb területen is, miközben folyamatosan tör előre?
A Lenovo 2019 novemberében (egészen pontosan annak első napján) lett 35 éves, ezek az évek pedig nem szűkölködtek az érdekes fordulatokban.
Karakterkártyától a saját gyártású gépekig
A 11 mérnök által Pekingben alapított cég első nagy dobása annak a karakterkártyának az elkészítése volt, ami lehetővé tette az IBM kompatibilis gépek számára a kínai karakterkészlet feldolgozását. Az ekkor még Legend néven működő cég 1986-ban kezdte meg külföldi gyártók termékeinek forgalmazását ezzel a kártyával, ami amúgy több díjat is nyert, hiszen az ezzel felszerelt gépek 87-ben nemzeti technológiai díjat, 89-ben pedig nemzeti technológiai fejlesztés díjat érdemelt ki. A saját gyártású PC-kre sem kellett sokáig várni, hiszen a cég 1990-ben be is mutatta az első sajátmárkás gépét.
Ezzel párhuzamosan a világ másik végén is megszületett egy márka – ekkor azonban még nyilván senki nem tudhatta, hogy a két név milyen szorosan fonódik majd össze. Az IBM Japánban található létesítményében ugyanis már bőszen dolgoztak a ThinkPad márkán, amit végül 92-ben mutattak be a nagyvilágnak. Az eleve üzleti felhasználásra szánt termék az IBM egyik legjelentősebb sikere volt abban az évtizedben. De térjünk vissza Kínába, ahol 95-re a Lenovo legyártotta a százezredik PC-jét, 97-re pedig az elsőszámú PC gyártóvá vált. Majd rögtön a rákövetkező évben eladta az egymilliomodik gépét.
Új legenda születik
Hivatalosan 2003-ban váltott nevet a cég, ekkor született a Lenovo, ami megtartotta a régi név (Legend) elejét, amihez a latin novo, vagyis új szót kapcsolták. A névváltás hátterében az a döntés állt, mely szerint hivatalosan is célként fogalmazták meg, hogy világcéggé válnak. Ezen törekvés részeként vásárolták fel az IBM teljes PC üzletágát; az akvizíciót 2004-ben jelentették be, és rá egy évvel véglegesítették is, majd 2005-ben nemzetközi szinten is elindult a Lenovo termékek értékesítése.
Akkoriban nagyon elterjedt volt a kínai termékek gagyival való azonosítása, a Lenovo pedig nem akart ebbe beleragadni. Éppen ezért fontos megjegyezni, hogy nem csak márkaneveket, hanem valóban a teljes üzletágat vették át, vagyis: a laborokat, a gyárakat és az embereket is. Világszerte. Ez aztán eredményezett érdekes átmeneti állapotokat is, amikor egy fél cégnyi ember egyik nap még IBM dolgozóként ment haza, majd másnap Lenovósként kezdett.
A „kicsiolcsókínai” sztereotípia legyűrését szolgálta az a döntés is, hogy mindenhol az adott piacot jól ismerő helyi vezetést hagytak ahelyett, hogy egy rakás más multira jellemző módon minden országba telepítettek volna egy kínai fejest, aki a központi direktíva szerint halad. Éppen ezért a Lenovo nem is feltétlenül multinacionális, sokkal inkább globális vállalatként határozza meg magát.
Protect & Attack – Mindig csak előre
A márkanév világszerte ismertté válásban bizonyára fontos szerepe volt a 2008-as pekingi olimpiának is, amelyhez a Lenovo tervezte a fáklyát, és az esemény szponzoraként is megjelent, 2009-ben pedig a Protect and Attack (Megvédeni és megtámadni – bár magyarul talán a bevenni jobb kifejezés erre) stratégiát alkalmazva hajszálpontos és egyszerű célokat tűzött ki világszerte. A megvédendő kategóriába tartozott a nagyvállalati üzletág, ennek részeként pedig a ThinkPad értékesítés is, a consumer üzletág pedig stratégiai fókusszá vált.
Az, hogy a szépen felrajzolt stratégia, a 2010-es első CES megjelenés, vagy a Medion felvásárlás tette-e, jó kérdés, de tény, hogy a Lenovo 2012-ben már harmadik alkalommal került be a Forbes Legjobb vállalatokat listázó 500-as válogatásába, 2013-ra pedig a világ elsőszámú PC gyártójává vált. Az ezután következő években egy sor további akvizícióval nőtt a cég: 2014-ben a Google-től a Motorolát, az IBM-től pedig az X86-os szerver üzletágat szerezték meg, 2017-ben pedig a Fujitsuval léptek szövetségre – hogy csak a legjelentősebbeket említsük.
A Lenovo a hazai színtéren is kiemelkedően teljesít, hiszen mind a tabletek, mind a személyi számítógépek piacán az első helyen szerepel az eladások tekintetében, és az európai gyár is hazánkban, Sárváron működik – itt készül az asztali PC-k és a szerverek teljes portfóliója. Emellett várhatóan márciustól itthon is kapható lesz a Motorola Razr készülék – bár a márka itthon nincs a toplistán, de Ázsiában és Észak-Európában a top 3-ban szerepel, Dél-Amerikában pedig a Motorola a legnagyobb mobilértékesítő.
A fenntarthatóság is kiemelt szempont
A vállalat a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektet, mind a gyártás, mind a csomagolás és a logisztika terén. Műanyag csomagolás helyett előnyben részesítik a jobban újrahasznosítható megoldásokat, a szállítást repülő helyett inkább hajóval oldják meg, és maguk a termékek is úgy készülnek, hogy működés közben is energiatakarékosak legyenek.
Az ilyen irányú törekvéseknek – és azok hatékony megvalósításának – köszönhetően a Lenovo 2018-ban a 72. helyen állt a világ legfenntarthatóbb vállalatainak 100-as listáján, ami nagyon előkelő pozíciónak számít, hiszen ez a lista nem az IT cégekre vonatkozik, hanem a világ összes vállalatából emeli ki a legjobb 100-at.
Mindemellett a cég inkubátor programjával aktív szerepet vállal a feltörekvő startupok jövőjében is, Love on (a Lenovo anagrammája) nevű alapítványával pedig világszerte próbál segíteni a rászorulóknak valamilyen helyi szervezettel együttműködve. Itthon ez a United Way, akikkel jellemzően valamilyen oktatási tematikájú projekteken keresztül nyújtanak segítséget – tavaly épp egy iskola IT termét újították fel.
Okosabb technológia mindenkinek
A Lenovo 2019-ben a márka víziójaként jelölte meg a Smarter Technology for All-t, vagyis azt, hogy a legújabb, leginnovatívabb technológiák mindenki számára elérhetővé váljanak. Ehhez szorosan köthető a digitális transzformációhoz kapcsolódó elgondolásuk, amelyre szívesebben hivatkoznak intelligens transzformációként, ezzel is utalva arra, hogy a digitalizáció önmagában nem biztos, hogy elegendő, ha nem tudatos, jól átgondolt stratégia mentén zajlik a különféle megoldások bevezetése.
