Egyre több a brutális képfrissítési rátát produkáló monitor. De mi ebben a jó? Mi ennek az értelme? Kinél válhat be? Ezt vizsgáltuk meg a 240 Hz-es Samsung CRG5 monitor segítségével!

Képfrissítési ráta

Az elektronikai eszközök kijelzőjén állóképek jelennek meg, és ha ezekből másodpercenként több, mint 10-13 (embertől függően változik) jelenik meg, akkor azt az agyunk már mozgóképként „rakja össze”. Erre vonatkozik az FPS (Frame Per Secundum), azaz képkocka/másodperc érték. Minél nagyobb ez a szám a mozgást annál folyamatosabbnak érzékeljük. Erről bárki meggyőződhet, ha összehasonlít mondjuk egy 24 FPS (jelenleg ez a hollywoodi filmek standardja) és egy 50 FPS videót akár a YouTube videómegosztón.

A képfrissítési ráta az a hertzben (Hz) megadott érték, amely azt mutatja meg, hogy egy kijelző másodpercenként hány képkockát képes megjeleníteni. Korábban a monitorok szinte csak és kizárólag 50-60 hertzesek voltak, azonban az elmúlt időszakban megjelentek a 100, 144 sőt 240 hertzes eszközök is. Ez utóbbira tökéletes példa a Samsung CRG5, amit korábban mi is teszteltünk!

Hol lehet kihasználni?

E kijelzők tehát “folyamatosabb” mozgásmegjelenítésre képesek, amivel persze elméletileg jobbak, mint hagyományos társaik, azonban az a kérdés, hogy mindezt az előnyt hol lehet kihasználni.

Nos, az biztos, hogy a filmeknél egyelőre nem: Egyrészt Hollywood nem véletlenül állt meg a 24 FPS-nél, jelenleg a hagyományos mozifilmek esetében ezt érzi a legjobbnak az agyunk. Ennél több képkocka esetén sokan, sokszor úgy érzik, hogy gagyi, tévéfilm hatású a képi világ, és emiatt sokan kritizálták például a Hobbit sorozatot is, amit már 48 FPS-ben rögzítettek. Egyelőre még megálltunk a filmek, sorozatok, sportközvetítések és magazinműsorok esetén a maximum 60 FPS-nél elsősorban a technológiai korlátok miatt. Rebesgetik, hogy idővel majd jöhetnek a 120 FPS alkotások is, ami a természetfilmeknek és a sportközvetítéseknek biztos nagyon jót fog tenni, azonban ettől még messze vagyunk.

Viszont a játékoknál a magasabb képfrissítési ráta és az ezzel járó több képkocka viszonylag egyszerűen elérhető. És itt az sem probléma, hogy a néző mesterségesnek érzi a képi világot, hiszen az már alapból az a számítógépek vagy konzolok által generált grafika miatt. Itt a határ csak a csillagos ég, elmélet nincs semmilyen technológiai akadálya annak, hogy 100, 144, vagy akár 240 képkockát küldön másodpercenként a hardver a megjelenítő eszközre, azaz a monitorra. Csak egy erős processzor, rengeteg RAM és jó videókártya kell hozzá, egy ilyen konfiguráció pedig már, ha nem is olcsón, de azért emberi áron már beszerezhető.

A nagy képfrissítési ráta előnyei

A több képkocka a játékok esetén pedig konkrét előnyökkel is jár! Gondoljunk csak bele, hogy mivel jár, ha egy 240 Hz-es monitor, így például a Samsung CRG5 egy hagyományos 60 Hz-es rokonához képest másodpercenként négyszer annyi képkockát képes megjeleníteni Ezáltal egyrészt sokkal folyamatosabbnak érzékeli az agy a mozgást, ami által az irányítás is pontosabb lehet. Másrészt pedig ennek köszönhetően bizonyos képi információk hamarabb kerülhetnek a játékos elé, ami szó szerint versenyelőnyt, és mondjuk egy lövöldözős játék esetében életet vagy halált, vereség helyett győzelmet is jelenthet.

Nem csoda, hogy a játékosok körében iszonyú népszerűnek és keresettnek számítanak a Samsung CRG5-höz hasonló termékek. De egyébként a hétköznapi használat során is tapasztalhatjuk ennek áldásait, hiszen azt fogjuk érzékelni, hogy sokkal finomabban siklik az egérkurzor a képernyőn, és pontosabban tudjuk azt irányítani. Ez nyilván nem annyira létfontosságú előny, mint amit egy játéknál kínál a technológia, de ettől függetlenül tény, hogy komfortosabb használatot biztosít.

Milyen a valóságban

Természetesen megnéztük, hogy a valóságban mennyi különbség van egy 240 Hz-es monitor, azaz a Samsung CRG5 és egy átlagos 60 Hz-es masina között a látványvilágban. Nos filmeknél értelemszerűen semmi, viszont a játéknál már zongorázni lehet az eltérést. Látványosan simábban, gördülékenyebben jeleníti meg a nagy képfrissítési rátájú megjelenítő ugyanazt a tartalmat, amely a hagyományos monitoron kifejezetten töredezettnek, szaggatottnak tűnt ezután. Szóval egyértelműen arra jutottunk, hogy ez a technológia nem egy újabb kommunikációs lufi. Valóban van értelme és haszna, csak egyszerűen megfelelő tartalommal együtt kell alkalmazni.

A cikkben szereplő Samsung CRG5 monitorról itt találhat még információkat