Az alternatívák sokkal jobbak, és egyébként is katasztrófa az egész. A választék, a képminőség, a programok, minden! A tv előfizetés egy súlyos, költséges és felesleges kolonc.
Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a hagyományos, csatornákra és rögzített műsorstruktúrákra épülő televíziózás 2021-re nem csak fájdalmasan elavulttá, hanem kifejezetten idegesítővé vált.
A film- és sportműsorok nézésére szolgáló, legális alternatívák mára egyszerűen minden tekintetben jobbá váltak. Legalábbis Magyarországon. Egyszerűen agyrém, hogy amíg a Netflixen és a HBO Go-n elérhetőek a legújabb filmek és sorozatok, addig a kereskedelmi tv csatornákon súlyos pénzekért 40 éves „Colombo” meg „Klinika” epizódokat lehet bámulni, amiket csak időlegesen szakít meg a friss, 20 éves „Charlie, majom a családban” rész.
Ha csatornát vált az ember, akkor nézheti a nótázó Matyi hegedűst, a román focibajnokság összecsapásait, vagy, hogy hogyan főz meg két ausztrál egy UFO-nak kinéző halat. Ráadásul a kép minősége gyászos, a reklámok pedig szétrobbantják az agyat. Amíg korábban rengeteget tévéztem, addig most már csak alig kapcsolom be a médiaboxot. Akkor is átpörgetem, aztán hagyom is a francba az egészet. Az évek során szépen előfizettem az NFL-re, Netflixre, HBO-ra, Forma 1-re, és már csak kötelességből maradt meg tévés csomag, de úgy döntöttem, hogy vége!
Örök társ marad a tv előfizetés
Felhívtam a szolgáltatót, hogy oké, ez a romantikus kapcsolat véget érne a részemről. A tv előfizetés nekem már nem pálya, de kiderült, hogy nem mennek ilyen egyszerűen a dolgok. Ehhez ugyanis vissza kell szolgáltatnom a nálam lévő médiaboxokat. Ostoba fejjel azt gondoltam, hogy ez nem lehet probléma, amikor megkötöttük a szerződést kijött egy ember a cégtől, hozta a pakkot, aláírtuk a papírt és mehetett a móka. A lemondásnál viszont nem jön ki senki, hogy segítsen: Vagy le kell adni a médiaboxot (boxokat konkrétan mert az egyik egyszer elromlott és itt hagyta a szerelő) az ügyfélszolgálaton, vagy fel kell adni a Postán. A szolgáltató munkatársai nem tudták megmondani, hogy melyik a jobb, illetve rosszabb megoldás.
A feladáshoz igényelni kell egy papírt, aztán el kell slattyogni, sorba állni, stb. és ezt követően csak akkor szűnik meg a szolgáltatás, ha a csomag meg is érkezik, és adminisztrálják is a dolgot. Ismerve a hazai viszonyokat, ezer helyen elcsúszhat a dolog, még az is benne van a pakliban, hogy még az ükunokáim még akkor is fizetik a díjat, mikor már rég megszűnt maga a tv, mert a cég nyilvántartásába nem került be, hogy visszakerült a cucc. Szóval jobbnak tűnik személyesen elintézni valamelyik ügyfélszolgálati ponton. Csakhogy azoknál rendszerint óriási a sor, lehet, hogy órákat kell ahhoz várni, hogy sorra kerüljek. Állítólag a legjobb valamelyik délelőtt menni, csak hát olyankor dolgozik az ember, úgyhogy a végén szabadságot kell kivennem ahhoz, hogy végre megszabaduljak a „Gold” csomagomtól.
Soha többé!
Ezt valahogy elfelejtették említeni, amikor rádumáltak erre az egészre. De még ha mondták is volna, ez egyszerűen egy agybaj! Itt tartunk 2021-ben, hogy egy szimpla tv előfizetés teherré vált. Konkrétan egy kalandtúra megszabadulni valamitől, úgy, hogy az elmúlt 15 év során egy kisebb vagyont kifizettem a cégnek. Az egészen biztos, hogy a tv előfizetés nem jöhet szóba soha többé az életemben, és az is, hogy a szolgáltatót is kerülni fogom, mint az ördög a tömjént.
Ehhez képest, ha le akarok mondani bármilyen online tartalomszolgáltatást, akkor az maximum két kattintással megtehető! Még dokumentumokat se kell kitölteni, nem hogy postára, meg ügyfélszolgálatra mászkálni. És aztán csodálkoznak, hogy a fél világ a Netflixet nézi…
[sc name=”facebook” ]
