A robotkalmár abszolút környezetbarát módon, a korall és a tengeri élet károsítása nélkül fedezi fel a vízalatti élővilágot.
Az UC San Diego mérnökei által kifejlesztett lágy robot elkészítésénél főleg puha anyagokat, például akrilpolimert használtak, néhány 3D nyomtatott és lézerrel kivágott merev alkatrésszel együtt.
A csapat inspirációt merített az igazi tintahal mozgásából, amelyek a sugárhajtás elvén mozognak: a robot vizet szív fel egy tartályba, amelyet összenyomva felszabadítja a benne rejlő energiát, és vízsugárral meghajtja önmagát. A robotkalmár ráadásul bármelyik irányba képes haladni.
A mérnökök szerint a robotkalmár óránként fél mérföldet képes megtenni, ami azt jelenti, hogy gyorsabb, mint más ehhez hasonló puha szerkezetű robotok. Az álkalmárt ráadásul egy vízálló rekesszel is ellátták, amelybe kamerát és más érzékelőket helyeztek a létfontosságú adatok rögzítéséhez. „Lényegében minden olyan funkciót figyelembe vettünk, amelyet a tintahalak használnak a nagy sebességű úszáshoz” – mondta Michael T. Tolley, az egyetem gépészeti és repüléstechnikai tanszékének professzora, valamint a robotról szóló cikk egyik vezető szerzője.
A vízalatti világ egy titkokkal teli hely, amelynek felfedezése sokak szerint az emberiség túlélése szempontjából jóval fontosabb még az űrkutatásnál is. Ennek keretén belül épül majd meg a világ legnagyobb víz alatti laboratóriuma is, a Proteus, amelyet 18 méterrel a Karib-tenger alatt fognak kivitelezni.
[sc name=”facebook” ]
