A legújabb vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a mai Izland hűvös klímája, bazaltos területe és a Mars egykori állapota között nagyobb a hasonlóság, mint elsőre gondolnánk.
A New York Állami Egyetem és a Rice Egyetem szakértői közösen tanulmányozták a Mars Gale-kráterében található lerakódott üledékes kőzeteket, melyek alapján megpróbálták visszavezetni, hogy milyen körülmények vezethettek a jelenlegi marsi talaj kialakulásához. A kutatók a Curiosity nevű holdjáró által küldött információkat hasonlították össze földi kőzetekkel, és arra jutottak, hogy a 3,5 milliárd évvel ezelőtti marsi állapotokhoz leginkább Izland emlékeztet. A kutatók az összehasonlításokhoz az Antarktisztól Hawaii-ig vizsgáltak meg különböző bazaltos üledékeket, ezzel a lehetséges klímaviszonyok teljes körét elemezhették.
A Curiosity már 2012 óta szüntelenül kutatja a Mars felszínét, a 17 kamerával felszerelt marsjáró a mai napig küldözgeti haza a korábban sohasem látott minőségű képeket. Ezek az adatok önmagukban azonban nem sokat árulnak el a marsi klímáról, ezért is keresett a Michael Thorpe, Kirsten Siebach és Joel Hurowitz vezette kutatócsapat olyan földi kőzetet, amelyek a két bolygó közti összefüggésekre világíthatnak rá.
A Gale-kráter egy ősi tómeder, amelyben már teljes bizonyossággal kimutatható, hogy tó volt egykoron, ugyanakkor az még továbbra sem egyértelmű miféle vízről beszélhetünk: folyókról és tavakról, esetleg hóról és gleccserekről? Ha erre megtalálnák a kutatók a választ, abból következtetni lehetne a vörös bolygó egykori éghajlatára is.
Michael Thorpe a Gale-kráter üledékes kőzetei alapján úgy véli, hogy az egykori éghajlat valahol a nedves/meleg és a száraz/hideg között lehetett félúton, és bár az ősi klíma valószínűleg fagyos volt, talán mégsem annyira, hogy bizonyos időközönként a víz ne maradhatott volna meg folyékony halmazállapotban.
A kutatók vizsgálatának eredményét a JGR Planets szakfolyóiratban közölték.
[sc name=”facebook” ]
