Sokkal több női digitális szakembert tudnának alkalmazni a hazai vállalatok, de kevés a jelentkező – derül ki az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért háttérkutatásából.
Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért civilszervezet a közelmúltban két, az informatikai munkakörökben valamilyen szempontból hátrányt szenvedő közösség helyzete kapcsán végzett felmérést: az 50 év felettiek alkalmazásáról szóló kutatást ide kattintva érhetitek el, míg a női digitális szakemberek kapcsán végzett felmérést most teszi közzé a vállalat.
A kutatás eredménye szerint bár egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai IT-szakmában, még így is lényegesen az uniós átlag alatt vagyunk, ennek pedig egyik legfőbb oka az, hogy az informatikai állásokra és képzésekre itthon nem jelentkezik elegendő női munkavállaló. Az Eurostat számai szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül a Cseh Köztársaságot sikerült ezen a téren megelőznünk.
Bár a felsővezetőnél alacsonyabb szinteken már ma is jóval elfogadottabb a női informatikusok, illetve digitális szakemberek alkalmazása, a női informatikai vezetők aránya azonban továbbra is jelentősen kisebb, mint az EU tagállamaiban. Általános tendencia, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.
Ahogy fentebb is említettük a kevés számú hazai női digitális szakembernek elsősorban az az oka, hogy a magyar nők egyelőre alacsony arányban vesznek részt informatikai képzésekben. Bár a mostani arány is igen elkeserítő, mégis valamelyest javulást tapasztalhatunk az elmúlt évekhez képest: az Oktatási Hivatal 2019-es adatai szerint 2009 és 2014 között csupán 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett.
Az EU-s átlagnál egy kicsivel már magasabb hazánkban azon 15 éves nők aránya, akik elképzeléseik szerint 30 éves korukra valamilyen IKT-munkakörben kívánnak dolgozni, ám ez az arány még így is lényegesen alulmarad a hasonló korú férfiakéhoz képest. A Programozd a jövőd nevű projekt – amelyben az IVSZ szakmai konzorciumi partnerként vesz részt az ITM és KIFÜ mellett – egyik alapvető célkitűzése, hogy minél több lányt motiváljon az informatikai pálya irányába.
A nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlagnál (18 százalék) itthon magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van – kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben. Magyarországon belül pedig az IKT-szektorban a második legnagyobb a nemek közti bérszakadék, csupán a tudományos területen magasabb ennél.
[sc name=”facebook” ]
