Működésbe lendült a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszere, amelynek segítségével élőben követhető végig a korallok fehéredése, azaz pusztulásuk folyamata.
Az elmúlt évtizedekben a tudósok számos alkalommal figyelmeztettek a korallzátonyokat fenyegető veszélyekre, hiszen az óceánok felmelegedése, a savasodás és a légszennyezettség miatt ezek a vibráló, élettel teli ökoszisztémák gyakorlatilag pusztulásra vannak ítélve. Egyes klímamodellek szerint 2050-re a zátonyok koralljaik akár 70-90 százalékát is elveszíthetik.
Az Allen Coral Atlas program műhold alapú globális térképe az első olyan rendszer, amely a műholdak nagyfelbontású műszereivel képes lesz teljes, átfogó képet adni a korallzátonyok állapotáról. A műhold a zátonyok fényességében bekövetkező változásokat követi nyomon, egy algoritmus segítségével pedig a kutatók azt is képesek lesznek megállapítani, hogy az adott zátony stresszhatás alatt van, vagy épp ellenáll a tengeri hőhullámoknak. Az új módszer segítségével a szakemberek látni fogják hol, és milyen mértékben alakult ki a korallfehéredés, és az ellenálló fajokkal kapcsolatban is számos új információhoz juthatnak.
Today, the Atlas launches the world's first global satellite-based monitoring system for #coralreefs! Learn more https://t.co/wKyGA4xaVC
A huge thanks to the Atlas partners who supported the new monitoring system’s development: @ASU_GDCS @planet @InsideNatGeo @UQ_News @VulcanInc pic.twitter.com/0MkyOU38WV— Allen Coral Atlas, powered by ASU (@AllenCoralAtlas) May 19, 2021
A korallzátonyok az óceáni halfajok közel negyedének nyújtanak otthont, de számos egyéb tengeri élőlénynek szolgálnak táplálékforrásként, menedékként vagy élőhely gyanánt. Földünk legnagyobb korallzátonya, a Nagy-Korallzátony 400 korallfajnak, 4,000 puhatestű fajnak, 240 madár fajnak és elképesztő mennyiségű szivacsnak, tengeri féregnek és rákfélének ad otthont.
[sc name=”facebook” ]
