A Big Data, a távgyógyítás és a telemedicina jelenleg a legforróbb területek az egészségügyi digitalizációban. 

Hatalmas robbanás előtt áll az egészségügyi digitalizáció területe hazánkban és világszerte is. Szakértők szerint a digitális egészségügyi megoldások piaca a 2019-es 175 milliárd dolláros szintről 2025-re eléri majd a 660 milliárd dollárt. A folyamatra a koronavírus-járvány katalizátorként hat, hiszen számos járványkezeléssel kapcsolatos kihívásra is a digitalizáció ad választ.

A téma kapcsán teltházas szakmai konferenciát tartottak Budapesten szeptember 30-án, ahol számos globális egészségipari nagyvállalat nemzetközi képviselői mellett az iparág legfontosabb hazai szereplői is felszólaltak – írja a Digital Health Summit sajtóközleményében.

Forrásbőség az egészségügyi innovációban, felértékelődő adatvagyon

A konferencián a világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatai is képviseltették magukat. A Novartis képviseletében Mauricio Campos Suarez, a Novartis AG CEE Digital Lead-je tartott angol nyelvű előadást a gyógyszeripari ökoszisztémáéban zajló innovációról, emellett a vállalat a konferencián biztosított lehetőséget a Novartis Digital Health Startup Verseny 6 döntősének, hogy személyesen mutassák be projektjeiket a magyarországi egészségügyi szakma kiemelkedő szereplői előtt.

Magyarország 2017 novemberében vezette be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszert, mellyel hazánk élenjárt a digitális egészségügy alapjainak lerakásában. A rendszer éles indulása óta is folyamatos továbbfejlesztés alatt áll, mely a szakmai folyamatokat támogató, több ellátót összekapcsoló megoldásokra fókuszál jelenleg, illetve a folyamatosan keletkező adatvagyonra tekintettel kiemelt prioritást kap annak bővítésére és kihasználásra irányuló fejlesztés is – mondta el előadásában az Országos Kórházi Főigazgatóság képviseletében Szabó Bálint informatikai főigazgató-helyettes.

A konferencián Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a hazai K+F ráfordítások összege évek óta emelkedik, a KSH legfrissebb adatai szerint 2019-ben minden eddigi értéket meghaladva 702 milliárd forint hasznosult ezen a területen, ami több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. A kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt állami források 2021-ben is jelentősen nőnek: több mint 160 milliárd forintot fordítanak erre hazai forrásból, az új uniós operatív programból pedig már idén is további több százmilliárd forintnyi pályázat nyílik meg a magyar KFI ökoszisztémában.

Gyógyszeripar a digitalizáció útján

Maiko Liebermann (Digital Health Leader Oncology, Personalised Healthcare & Patient Access) a Roche részéről négy olyan digitális egészségügyi innovációt mutatott be, melyek célja, hogy komplex megoldásokat kínáljon a betegek problémáira, valamint, hogy az egészségügyben zajló folyamatokat még hatékonyabbá tegye a betegút teljes folyamatában.

Az idegtudományok területén tevékenykedő Biogen képviseletében Madeleine Latapie (Biogen Digital Health, Paris) tartott angol nyelvű előadást a digitális innováció és idegtudomány témakörében, kitérve a vállalat betegeknek készült mobilapplikációjára.

Az MSD a Digitális és technológiai innovációk a változás idején témájú kerekasztal-beszélgetésen képviseltette magát, melyen Mohamed Kamal, az MSD közép-keleti európai marketingigazgatója vett részt.

Kuthy Antal, az E-Group alapító-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vállalat úttörő szerepet vállal az adattó-típusú egészségügyi big-data összetett igényeihez igazodó technológia hazai meghonosításában, projektjeiben sikerrel alkalmazza a különböző mesterséges intelligencia-technológiákat, beleértve az üzleti intelligencia és a komplex bioinformatikai felkészültséget igénylő adattudományi mélytechnológia megoldásokat.

A precíziós onkológia területén tevékenykedő Oncompass Medicine Hungary Kft. képviseletében Dr. Peták István, PhD, kutatóorvos, vezérigazgató tartott előadást Digitális Terápiatervezés a Precíziós Onkológiában címmel, melyen arról hallhattak az érdeklődők, hogyan adhat megoldást a mesterséges intelligencia alkalmazása a precíziós onkológia hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésére.

Távoli betegkezelés, mobiltechnológia az egészségügyben

A koronavírus járvány alatt elrendelt távolságtartás miatt rendkívül felértékelődött az okos eszközök szerepe, amelyek autonóm módon figyelik a betegek egészségügyi jeleit otthonukban tartózkodva, adatokat küldve kezelőorvosuknak – hívta fel a figyelmet előadásában Mezei Fruzsina, az Omron Medistance digitális egészségügyi szakértője.

A távoli betegkezelés és betegellenőrzés témakörében Melicher Zoltán, a Medtronic Aritmológia Üzletág/portfólió vezetője adott elő, kiemelt hangsúlyt helyezve a kardiológia és a diabétesz területére.

Dr. Kiss Richárd, PhD, a Medipredict csoportvezetője arra világított rá, hogy az orvostudomány területén az elmúlt évtizedekben végbement ugrásszerű fejlődésnek köszönhetően példátlan adatmennyiség halmozódott fel az új generációs genetikai, képalkotó és egyéb vizsgálati eszközök alkalmazásával.

A viselkedéstudományon alapuló alkalmazással akár szokássá is válhat az egészség. Ezzel a céllal hozta létre az Egis digitális innovációs csapata a Habita szokásformáló mobilapplikációt magas vérnyomással élő betegek számára, melyet Ábrahám Attila és Bálint Dániel mutattak be az Egis Group képviseletében.

Deloitte kiberbiztonsági szakértői, Kabai András és Tóth László Kiberbiztonsági kihívások az egészségügy területén című előadásukban arról beszéltek, hogy az egészségügyben is megjelenő új rendszerek, internetes megoldások a sok új lehetőség és kényelmi szolgáltatás mellett számos kockázatot is magukban hordoznak.

A VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság), illetve mobil megoldások az egészségügyben történő felhasználásáról Budaházy Szabolcs, az ARworks alapító–ügyvezetője tartott előadást.

Videóalapú IoT technológiák az egészségügyben című előadásában pedig Szűcs Attila, a Konica Minolta Magyarországtól prezentált.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!