Mostanra a japán tévégyártó cégek mindegyike meggyengült vagy eltűnt, és ez nem túlzás.
Generációk nőttek fel úgy Magyarországon is, akik számára a tévégyártás és Japán szorosan összefonódott. Az olyan cégek, mint a Sharp, a Panasonic, a Sony, a Toshiba vagy a JVC mind-mind fontos és megkerülhetetlen szerepet játszottak a szórakoztatóelektronikában, és azon belül is a televíziós szektorban is.
A Felkelő Nap Országának vállalatai a huszadik században innovátorokként és piacvezetőkként is átvették a stafétát az európai és amerikai gyártóktól. Azonban ez mára nagyrészt megváltozott, hisz a japán tévés cégek egy része eltűnt, mások meggyengültek. A szemünk előtt halványul el a japán tévégyártás fénye, és ez egyáltalán nem túlzás. Mutatjuk, hogy mi lett a nagy márkákkal!
AIWA
Az egykor befolyásos cég többségi tulajdonosává vált a Sony 1982-ben, és ezek után komoly mélyrepülés következett. A cég a kilencvenes évek végén csődöt jelentett, 2002-ben pedig a maradékot felvásárolta a Sony. Az volt a terv, hogy egy „fiatalos brandet” csinálnak az AIWA-ból, de ebből nem lett semmi. 2015-ben az USA-val kapcsolatos jogokat felvásárolta egy befektetési csoport, amely gagyi hangcuccokat dobott piacra AIWA név alatt. 2017-ben Japánban is megszerezték a Sonytól a brandet, és a Towada csoport belépő szintű tévékre ragasztja rá a márkanevet azóta is.
JVC
A cég 2007-2008 táján mindent feltett a saját HD-ILA képalkotási technológiára a tévés szektorban, ám ez rossz döntésnek bizonyult, és elbukott. A nagy gazdasági világválság következtében kegyetlenül meggyengültek a pozícióik, és 2010-ben eladták a tévék névhasználati jogait a tajvani AmTran konszernnek. 2018-ban az észak-amerikai licensz a kínai Shenzen MTC-hez került, Európában pedig ha minden igaz, a török Vestel holding rendelkezik a márkanév jogai felett. Magyarán szó nincs már JVC fejlesztésről és gyártásról, csak ráragasztják a matricát egy tök másik cég gyárában és irányításával készült televízióra.
Pioneer
Azok után, hogy kijöttek a KURO-val, ami a maga korában a világ legjobb tévéjének számított, eladták a televíziós részleget a Panasonicnak 2009-ben. A Panának a brand nem kellett, így az néha ilyen alsó polcos saját márkás áruházi tévéken tűnik fel, totál meggyalázva az egykor jól csengő nevet.
Panasonic
2010-re a világ egyik legerősebb tévégyártójaként fordult rá a Panasonic, de mára ebből nem sok maradt. Teljes gázzal nyomták a plazma technológiát, ami óriási hiba volt. 2013-ban bejelentették a plazma fejlesztések és gyártás végét. Még ebben az évben belevágtak egy saját OLED panel fejlesztési projektbe, ami szörnyen sült el. 2016-ban befejezték a tévékbe szánt LCD panel gyártást. Azóta a konszern életében a televíziók egyre kisebb szerepet játszanak. A panelt az elmúlt fél évtizedben minden készülékhez külső partnertől vették, csak a képfeldolgozó chip fejlesztést és gyártást, illetve az összeszerelést tartották saját kézben.
Egészen az idei évig. A cég bejelentette, hogy az összeszerelést is kiszervezik, ezzel az utolsó Panasonic tv gyár is bezárja kapuit. A fejlesztések állításuk szerint tovább folytatódnak, és a jövőben is lesznek Pana tévék. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a prémium kategóriás OLED készülékeik ott voltak mindig is a világ legjobb televíziói között, csak ezt valahogy nem tudták gazdaságilag is sikeres működésre váltani.
Toshiba
Borzasztó történet ez. A konszern nagyon súlyos gazdasági gödörbe került a nagyjából 8 évvel ezelőtt az elhibázott fejlesztések és különféle gazdasági bűncselekmények miatt. Jött a szokásos „racionalizálás”, aminek részeként elkezdték eladogatni a regionális tévés részlegeket, végül 2017-ben a japán Toshiba tv divíziót is értékesítették.
Ezt a Hisense vásárolta meg, és a kínai cég azonnal jogi csatározásokba bonyolódott például a török Vestellel, ami az európai jogokat birtokolta. Éveken át azt sem lehetett tudni, hogy ki gyárthat és ki nem Toshiba televíziót, ami egészen méltatlan eljárás volt. Mostanra a helyzet egészen katasztrofálissá vált: Az Amazon például Toshiba márkájú egészen gagyi tévéket dob piacra az USA-ban, a Vestel tolja a „saját” Toshiba készülékeit Európában, a Hisense elengedte a márkanevet, és az egykori japán Toshiba már Regza néven fut.
Hitachi
A Hitachi 2012-ben döntött úgy, hogy felhagy a tévé gyártással. Európában a Vestel vette át a Hitachi tévés üzletágát (és a névhasználati jogokat), Észak-Amerikában pedig a Hisense.
Sharp
2010-ben még a Sharp is ott volt a tévés piac megkerülhetetlen szereplői között, ám innen sikerült néhány év alatt leküzdeni magukat a gödör fenekére. Ebben szerepet játszottak a totális tévedésnek bizonyult fejlesztési koncepciók, valamint a fukushimai atomkatasztrófa, amely gazdasági és gyártási krízist okozott Japánban. Ez pedig a Sharp számára végzetesnek bizonyult, hiszen a konszern nagymértékben támaszkodott a hazai pályán történő gyártásra és a belföldi fogyasztásra.
A helyzet megmentése érdekében a Sharp is a regionális tévés részlegek és az itt található gyárak értékesítése mellett döntött. Észak-Amerikában a Hisense volt a vásárló, Európában pedig az UMC csoport, egyedül az ázsiai divízió maradt saját kézben. De nem sokáig. 2016-ban ez is gazdát cserélt, hiszen a Sharpot felvásárolta a tajvani Foxconn csoport, a világ egyik legnagyobb elektronikai holdingja. Azóta visszaszerezték az európai és az amerikai részleget is, viszont a Sharp renoméját és pozícióit mind a mai napig nem sikerült visszaállítani. És hát ez már egy japán központú, ám tajvani hátterű cég, Foxconn által kinevezett elnökkel.
Sanyo
2009-ben a Panasonic lett a többségi tulajdonos, ám nem igazán tudott mit kezdeni a patinás névvel. Annyit tudunk, hogy 2014-ben eladták a névhasználati jogokat az USA-ban a Funai csoportnak, amely továbbértékesítette azt. Jelenleg a Sanyo a jelek szerint a Walmart áruházlánc saját márkája az Egyesült Államokban, Indiában pedig a Flipkart nevű lánc forgalmazza e név alatt a tévéit. Borzasztó ezt látni. Komolyan.
Sony
A Sony egykor a világ vezető tv-gyártója volt, de mára visszaesett az 5-6. helyre, de még mindig ők tartják magukat a legjobban az egykori japán óriások közül. A cég ugyan megszabadult tavaly európai és mexikói összeszerelő üzemétől, de még vannak saját létesítményei a világ más pontjain.
A paneleket ők is külső partnerektől veszik, de az összeszerelést még kontrollálják, és a fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A Sony még mindig szuper tévéket csinál, hasonlóan a Panasonichoz, nagyon úgy tűnik, hogy ők lesznek az utolsók, akik életben tartják még a japán televíziógyártás lángját.
Az okok
Csomó oka van annak, hogy a japán televíziógyártás kezd eljelentéktelenedni, annak ellenére, hogy az ország továbbra is tech őrült. Természetesen a japán cégek hoztak borzasztó döntéseket, de vannak olyan külső tényezők is, amelyek elősegítették ezt a folyamatot. Az egyik ilyen, a már említett fukushimai katasztrófa, de említhetjük akár a globális gazdasági világválságot is.
Emellett az is igaz, hogy a kínai és koreai állam gőzerővel tolja a saját cégeit, ezt a támogatást pedig a japán vállalatok nem kapták meg. Ráadásul a gyártási költségek is jóval magasabbak Japánban, mint Dél-Koreában vagy pláne Kínában. Az áttelepítéssel próbálkoztak néhányan, de ennek is halálos költségei vannak nyilván.
Mi szomorúan látjuk e folyamatokat, amelyek jelenleg visszafordíthatatlannak tűnnek. Nagyon reméljük, hogy a japán tv-gyártás nem jut az európai sorsára, hiszen kontinensünkről a tradicionális vállalatok gyakorlatilag eltűntek. De ahogy nézzük a dolgokat, erre egyre kevesebb az esély.
[sc name=”facebook” ][/sc]
