A NASA marsjárója hétköznapi munkáját végezte, amikor olyan jelekbe botlott, amelyek megerősítik, hogy egykoron víz lehetett a Marson.
A Perseverance, mint a NASA marsjárója, 2021. február 18 óta teszi a dolgát a vörös bolygón, tehát folyamatosan mintákat vesz, csiszolgat, furkál, képeket küld. A legújabb felfedezése egy érdekes rétegzett kőzet, amelyet a Jezero-kráterben (itt landolt a hordozórakéta) talált. A rover a robotkarja végén lévő csiszolószerszámmal kezdte érdesíteni a szikla felszínét, hogy eldöntse, érdemes-e mintát gyűjteni belőle. Amit talált, azt az őt felügyelő csapat így kommunikálta Twitteren: „Belekukkantok, hogy megnézzek valamit, amit még senki sem látott. Egy kis foltot lecsiszoltam ebből a sziklából, hogy eltávolítsam a felszíni réteget, és bepillantást nyerjek alá”.
Peering inside to look at something no one’s ever seen. I’ve abraded a small patch of this rock to remove the surface layer and get a look underneath. Zeroing in on my next target for #SamplingMars.
More pics here for fellow rock lovers: https://t.co/Ex1QDo3eC2 pic.twitter.com/qfIRs3MYyI
— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) November 9, 2021
Az „amit még senki sem látott” kifejezésnek különös fontossága van, hiszen a NASA az 1970-es évek óta reptet gépeket a Marsra, de minden egyes küldetés új képeket és információkat tár fel. Amikor tehát a Perseverance egy olyan szikla felszínét dörzsöli le, amely a Mars vízzel kapcsolatos történetéhez köthető, akkor valami rendkívül egyedit mutat nekünk.
Sőt, a sasszemű Marsrajongók észrevettek valami kissé furcsát a sziklán lévő dörzsölt területről készült közeli felvételen. Ha jobban kinagyítjuk, egy kis fehér háromszöget láthatunk. Ám sokak szerint, mivel a képen egyébként is sok apró, fehér valami van, ez is csak a csiszolt kőzet egy darabja. Ami pedig a mintavételezést illeti, a Perseverance munkájának kulcsfontosságú része. Az űrügynökség azt tervezi, hogy a későbbiekben egy Marsra irányuló küldetés keretein belül gyűjtik be a marsjáró mintáit. Ez azt jelentheti, hogy a 2030-as évek elejére a Mars néhány darabja már a Földön állhat rendelkezésre a különböző vizsgálatokhoz. Tekintve, hogy a rover összesen 43 mintavevő csővel rendelkezik, így a NASA számára stratégiai fontosságú, hogy mely mintákat tárolja el. Éppen ezért történik a csiszolás is, mint előzetes feltárás. A most vizsgált réteges kőzet azért fontos, mert gyakran víz közelében alakul ki, és esetleg információval szolgálhat arról, hogy milyen volt egykor a marsi környezet.
[sc name=”facebook” ][/sc]
