Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy volt már olyan állásinterjún, ahol arra is rákérdeztek, hogy melyik számítógépes játékot játszotta végig a legutóbb. Pedig van, ahol a válaszunkon akár az új állásunk is múlhat – interjú Kozák Tamással, az Invictus Games társalapítójával.

A Logiscool által készített interjúban az Invictus Games, Magyarország legrégebbi játékfejlesztő stúdiójának társalapítójával beszélgettek. Többek között felmerült, hogy mik a piaci trendek, hogyan dolgoznak a programozók a kulisszák mögött, és milyen szakemberekre van szükség egy ilyen csapatban. „Amikor az 1980-as években berobbantak a számítógépes játékok, sok gazdasági szakértő nem jósolt nekik nagy jövőt. Tévedtek” – kezdi Tamás. – „A játékipar ma már évi 32 milliárd dolláros forgalmat bonyolít. A pandémiában még jobban elindult, és nem áll meg.” Ahogy a volumen, úgy a célcsoport is folyamatosan bővült az elmúlt negyven évben. „Ma már nem csak a tinédzser fiúk, de a lányok is egyre többet játszanak. Sőt, a korosztály is kiszélesedett, hiszen a régi fiatal generáció felnőtt, és már együtt játszik a gyerekeivel.”

A felhasználók számával nőtt a fejlesztőké is, majd a verseny tovább élesedett az online platformok megjelenésével. „Ma már nem valós boltok polcairól emelik le a vásárlók a játékokat, hanem virtuális polcokról, amik ráadásul nemzetköziek. Ez fejlesztői részről azt jelenti, hogy a világon megjelenő összes játékkal versenyzel: 500.000 fejlesztő van beregisztrálva az AppStore-ba és a Google Play is hasonló számokkal operál. Ennek köszönhetően 3-4.000 játék jelenik meg egy nap. Vagyis amikor több éves fejlesztés után kikerül a játékod, számolnod kell vele, hogy több ezer másikkal fog versenyezni. Nem véletlen, hogy a forgalmazás legalább olyan hangsúlyt kap, mint a fejlesztés” – teszi hozzá Tamás.

A fejlődő technika változatossá, széppé is teszi a szakmát. „Sokáig csak PC-re készültek a játékok, majd jött a konzol, mobil és Nintendo Switch – csak, hogy párat említsünk. A technológia folyamatosan változik, így jobban ki tudjuk élni a kreativitásunkat.” Az új eszközök meg is könnyítik a munkát. „Régen a programozóknak le kellett fejleszteni a játékmotort is. Ma a motor már ingyen van. Ilyen például a Unity, ami mobilos játékokhoz készült, nagyon magas színvonalú és könnyen elérhető. Így mi már elég, ha magával a játékkal foglalkozunk.”

Játékfejlesztőként azonban nem csak a kreativitásra van szükség. A háttérben dolgozó programozóknak a logikus gondolkodás is nagyon fontos, csak úgy, mint a kudarctűrő képesség. „Ha valaki téveszt semmi gond, tanulunk belőle, és tovább megyünk. Mi a „design by play” gondolkodásmódban hiszünk. Vagyis van egy alap ötletem, elkezdem kidolgozni, és menet közben alakítom, hogy még jobb és jobb legyen. Emellett nagyon fontos a csapatmunka, a közös ötletelés, egymás segítése, és így új szempontok behozása” – mutat rá az alapító. – „Skandináviában már kis kortól nagy hangsúlyt helyeznek ezekre a készségekre. Eszközhasználatban is nagyon modernek: többek között például a Minecraft játékot is bevonták a mindennapi oktatásba. A magyar közoktatási rendszerben ez sajnos még várat magára. De különórákkal és sok-sok LEGO játékkal ezek a készségek ugyanúgy fejleszthetők.”

A nemek megoszlásának szintjén még van hova fejlődni. „Nemzetközi szinten 21% a női játékfejlesztők aránya – ami sajnos a játékokon is látszik. Főleg a fiúk fejlesztenek maguknak. Grafikában már több nő van, programozásban azonban még kevés. Pedig lenne kereslet a nőknek szóló játékokra is. A Give it up sikerjátékunk egy jó példa erre: 65%-ban lányok játszottak vele a Tik-Tok-on.”

A teljes interjút itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=sWfnU1krOvE

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!