Hol tart 2021-ben az információtechnológia, miként adaptálják a digitalizációt a nem technológiai cégek? Aláássák az új technológiák (mint például a deepfake) az interneten megjelenő információk hitelességét? Kinek-minek hihetünk, ha már a saját szemünknek és fülünknek sem? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kereste a válasz a Neumann Társaság DEEP IT – jövőképek, háttértendenciák című, szokásos éves online konferenciája, amely immár bárki számára ingyenesen megtekinthető a YouTube-on.
Az 1968-ban alapított tudományos társaság Magyarország legrégebbi informatikai egyesülete, amely azzal a céllal jött létre, hogy intézményektől független szakmai fórumként segítse itthon, illetve a magyar nyelvterületeken a digitális írástudás terjesztését, népszerűsítését. Ahogy minden évben, idén is megrendezésre került hagyományos éves eseményük, amelyen ezúttal az életünk jövőjét befolyásoló technológiák, trendek kapták a főszerepet.
Idén a felkért előadóktól azt kérte a társaság, hogy vizsgálják meg, szakterületük esetében a legújabb technológiai fejlesztések milyen hatással vannak a mindennapi életünkre. A kedvezőtlen járványhelyzet miatt 2020-hoz hasonlóan idén is kizárólag online zajlott a társaság éves konferenciája, amelyen tizenkét hazai informatikai szakembernek is virtuálisan adták át az elismeréseket.
A 3D-nyomtatás egyik úttörőjeként világszerte ismert Formlabs cég termékfejlesztési vezetője, Lakatos Dávid előadásából kiderült, hogyan vezetett karrierje a neves amerikai kutatóintézet, az MIT Media Laben át a jó minőségű térbeli nyomtatás széles körben elérhetővé tételét céljául kitűző vállalathoz, illetve miként kötődik a világcég működése Budapesthez. Prezentációjából azt is megtudhatják az érdeklődők, hogyan reformálja meg a 3D-nyomtatás a termék- és gépgyártó cégek mellett újabban akár a fogorvosok munkáját is.
Török Ákos, informatikus, a Suppress19 tudóscsoport ötletgazdája abba avatta be a konferencia virtuális közönségét, hogy a biológia és a matematika különféle területeiből verbuvált önkéntesek segítségével hogyan tudták kidolgozni azt a PCR-tesztelési modellt, amely rendszeresen ismételt tömeges tesztelés (pooling) révén teszi lehetővé a COVID19-járvány visszaszorítását.
Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a vizuális manipuláció témakörével foglalkozott előadásában. Ezen belül is azt vizsgálja, hogy az új technológiák (mint például a deepfake) aláássák-e az interneten megjelenő információk hitelességét: kinek-minek hihetünk, ha már a szemünknek és fülünknek sem?
Hol tart 2021-ben az információtechnológia, miként adaptálják a digitalizációt a nem technológiai cégek? Ebbe a témába Bakk József, az IDC tanácsadó cég country managere a magyar infokommunikációs szektor sajátosságaiba avatta be a közönséget. miközben persze a globális trendekre is kitért. Előadásából az is kiderül, hogy a pandémia kapcsán kényszerből meghozni kényszerült fejlesztések a valóságban milyen mértékben gyorsították meg a vállalatok digitalizációját.
Az európai országok légszennyezettségi előrejelzések alapjait napjainkban alacsony, nagyjából tízszer tíz kilométeres méretű területre megadott átlagszámok képezik. Dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem professzorának előadásából kiderült, hogy kutatócsoportjával és nemzetközi partnereikkel sokkal pontosabb, nagyobb felbontást használó előrejelzéseket tervez megvalósítani. Az általuk fejlesztett rendszer városon belül akár méteres pontossággal is lehetővé tenné a légszennyezettség meghatározásával. Egy ilyen számításigényes szimulációt kizárólag szuperszámítógépes infrastruktúra felhasználásával lehet megvalósítani. Ennek mikéntjét és a gépi tanulási technológiákban rejlő egyéb lehetőségeket részletesen elmagyarázza a prezentációjában.
Hogyan segíti a technológia a magyar nyelv digitális fenntarthatóságát? A nyelvtechnológiai fejlesztések élvonalra az angolra és néhány egyéb világnyelvre korlátozódik, a nemzeti nyelvek támogatása az egyes országok feladata – derül ki dr. Prószéky Gábor matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a MorphoLogic cég alapítójának előadásából. Az, hogy ne maradjunk le, nemzetstratégiai érdek, hiszen a magyar felhasználók életetét ugyanúgy megkönnyítené a gépekkel való széles körű beszédkommunikáció, mint amerikai vagy mondjuk japán társaikét. Azt, hogy a magyar nyelv előtt milyen digitális lehetőségek állnak, Prószéky Gábor előadásában részletesen elmagyarázza.
Ugyan az eseményre előzetes regisztrációt követően bárki díjmentesen becsatlakozhatott, a Neumann Társaság YouTube csatornájára is feltöltötte az előadásokat, így azok sem maradnak le ezekről, akik november 10-én délután nem tudták élőben nézni ezeket. A DEEP IT konferencia összes előadását a Neumann Társaság hivatalos YouTube
csatornájának lejátszási listáján érhető el.
[sc name=”facebook” ][/sc]