A Mickey’80 volt első magyar mikrocomputer, mégsem lehet róla tudni szinte semmit. Vajon miért? Titkosították? Eltűntették? Vagy nem is létezett?
Az 1980-ban Sinclair ZX-80 és az 1981-es Commodore VIC-20 bebizonyította, hogy a kompakt mikroszámítógépek milyen hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban. Magyarországon ezek a gépek viszont szinte beszerezhetetlenek voltak a nyugati országok embargója, a COCOM-lista miatt.
Nagyon úgy tűnik, hogy itthon is döntés született arról, hogy létre kell hozni egy olyan saját fejlesztésű és gyártású gépet, amely használható munkára, tanulásra is. Így született meg a Primo 1984-ben, amelye az első magyar, kompakt népszámítógép volt. Azonban létezik egy masina, amely évekkel megelőzte a Primót, hiszen az első működőképes példányait már 1982-ben leszállították, tehát abban az évben, amikor a Commodore 64 bemutatkozott.
A Mickey’80
Ez volt a misztikus Mickey’80 nevű gép, amiről döbbenetes módon nagyon-nagyon keveset lehet tudni mind a mai napig, ami jó pár kérdést vet fel. Nincs pontos infó azzal kapcsolatban, hogy mennyit gyártottak belőle, de úgy tűnik, hogy 100-200 darab közötti, minden bizonnyal számozott példány készült belőle. A tervezést a magyar számítástechnika bölcsőjében, a SZTAKI-ban (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) végezték, de pontos nyoma nincs annak, hogy ki végezte ezt a munkát. A közelmúltban találkoztam a Primo egyik eredeti fejlesztőjével, és ő is ködösen fogalmazott a Mickey’80 létrehozásával kapcsolatban. Azt lehet tudni, hogy a ház alumíniumból készült, ami szokatlan megoldásnak számított akkoriban is, hiszen jellemzően a műanyagot preferálta szinte mindenki.
A hardverről nem sokat sikerült kideríteni, csak azt, hogy 16 KB memóriával rendelkezett, és jó eséllyel egy Zilog Z80 processzor KGST-s klónjára épült. A grafikus megjelenítést nem tette lehetővé, felbontása pedig minden bizonnyal 64×16 képpont volt. Tehát a címben említett Commodore 64-től minden tekintetben elmaradt, a két gépben egyedül a keletkezés dátuma és a formavilág közös. Az elnevezés kicsit furának tűnhet, nekem legalábbis rögtön Miki egér jutott róla eszembe, de a gép nem a Disney figuráról kapta a nevét. Minden bizonnyal a Microkey Kutatási Fejlesztési Termelési Társuláshoz van köze, csak hogy azt a hivatalos adatok szerint csak 1983-ban hozták létre, pont a Primo megalkotása érdekében. A Primóhoz abban is hasonlít, hogy a Mickey’80 gépeket a sárisápi Új Élet MgTSZ-ben készítették, pont ott ahol két évvel később a Primókat is összerakták.
A közelmúltban felbukkant a „feketepiacon” egy eredetinek nevezett, működőképes Mickey’80, amelyért a gazdája 200 000 forintot kért. A géppel kapcsolatos infók egy része már eltűnt az oldalról, de az megmaradt, hogy egy orvosi szoftver futott rajta. Szintén érdekes, hogy semmilyen egyéb szoftvert nem találtam, amit Mickey-re írtak volna, csak az tűnik biztosnak, hogy Basic programnyelvet használt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Primót a legtöbben „iskolaszámítógép”-ként ismerik, pedig használta a magyar honvédség is tűzvezető feladatokra….
Miért olyan titokzatos?
Az egész Mickey’80 sztorit körül lengi valamilyen furcsa titokzatosság. Itt egy gép, ami papíron az első magyar mikroszámítógép lenne, emiatt múzeumban kéne mutogatni, de amiről mégis alig maradt fenn valamilyen infó. Nem tudjuk, hogy ki- és milyen céllal tervezte, de azt igen, hogy strapabíró alumíniumból készült, nem műanyagból. Írtak rá egy orvosi szoftvert (bár a kórházakban sosem rendszeresítették), és az utódját tűzvezető computerként is használták. Mindezt ráadásul úgy, hogy a tervezéséért felelős céget hivatalosan csak egy évvel később hozták létre, mint ahogy a gép megszületett volna.
Az én véleményem, hogy egyértelműen valamilyen katonai céllal, katonai felhasználásra hozták létre. Valószínűleg pontosan emiatt tüntették el a keletkezésével kapcsolatos infókat, vagy titkosították azokat, hogy az ellenséges nyugati erők ne lophassák el a magyar csúcstechnológiát. Arra jó esély van, hogy a projekt maga nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a Mickey’80-nál szerzett tapasztalatokat biztos, hogy felhasználták a későbbi fejlesztéseknél, például a Primo megalkotása során. Arról a gépről pedig tudjuk, hogy kulcsszerepet játszott Magyarországon a számítástechnika népszerűvé tételében.
Képek forrásai: Primo Homeserver, Natilla.hu
[sc name=”facebook” ][/sc]
