A virtuális vakrandi lényege, hogy még azelőtt engedi a tagokat egymással beszélgetni, mielőtt bármelyikük jobbra húzná a másikat.
Érkezőben a Valentin-nap, amit sikerült a nyugati világból iderángatva itthon is meghonosítani, hogy a szerelmesek legalább az év egyetlen napján mindenféle giccses, szirupos dologgal bizonyítsák egymás iránti elkötelezettségüket. Erre a „jeles” alkalomra időzítve a Tinder úgy döntött, bedobja a virtuális vakrandi lehetőségét. Ez röviden annyi, hogy a tagok még azelőtt interakcióba tudnak lépni egymással, hogy mielőtt látnák a másik ember profilját. A cég tegnapi közleménye szerint ez azért jó, mert így a személyiség kerülhet előtérbe, és arra erősíthet rá a fotók alapján látható külső. Arról nem esik szó, hogy amikor valaki nem látja a beszélgetőpartnerét, akkor is kialakít róla valamiféle elképzelt külsőt, ami aztán komoly csalódást is okozhat, amikor kiderül, hogy milyen is az adott illető valójában.
Maga a virtuális vakrandi folyamata úgy néz ki, hogy a felhasználók egy rövid kérdéssorozatra válaszolnak, és a rendszer így rendeli őket egymáshoz. Ezt követően indul egy időzített csevegés, és ha ezen idő alatt kölcsönös szimpátia alakul ki, akkor jöhet a párba állás. A Tinder szerint a korai tesztelés során a vakrandi funkciót használó tagok 40%-kal több egyezést találtak, mint azok, akik egy másik gyors csevegő funkciót használtak, ahol a profilok láthatóak. A cég úgy véli, az eredmények szerint a randizók hajlandóságot mutatnak arra, hogy interakcióba lépjenek – és végül egyezzenek – valakivel, akit más környezetben esetleg figyelmen kívül hagytak volna. Ami magát a társkereső alkalmazást illeti, a járvány alatt a fiatalok még aktívabbak voltak. A Z generáció tagjai (az 1990-es évek vége és a 2010-es évek eleje között születettek) 2021 februárjában közel 20%-kal több üzenetet küldtek, mint 2020 februárjában, és beszélgetéseik 32%-kal hosszabbak voltak.
[sc name=”facebook” ][/sc]
