Napjainkban a laptop, a mobiltelefon és a tablet szinte ugyanolyan eszközei egy képzőművésznek, mint egykor a klasszikus értelemben vett ecset vagy ceruza volt. Annak idején az alkotási folyamat többnyire műhelyekben vagy különféle kulturális bázisokon zajlott, ám rohanó világunkban ez már egyre kevésbé valósítható meg, arról nem is beszélve, hogy akár a pillanat varázsa is elveszhet, ha a művész nem tud rögtön „ceruzát ragadni„.
Mit nevezünk művészetnek? Erre a kérdésre sokan és sokféleképpen adtak már választ, de az emberiség történetében mindezidáig a fizikai valóságban is létező tárgyat vagy előadást értettük alatta. A digitalizáció és az internet, mint oly sok területen, ebben is változást hozott, a szabadkézi alkotások mellett megszületett a digitális művészet, amelynek mára számtalan formáját különböztetjük meg: kollázs, digitális fotózás, digitális festészet, fraktálművészet, animáció, fotómanipuláció, borítótervezés – hogy csak néhányat említsünk a sok közül.
Az NFT olyan fogalmat jelöl, amelynek egyediségét és részleteit az a blokklánc hitelesíti és tartalmazza, amelynek önmaga is egy eleme. A nem helyettesíthető token (angolul non-fungible token) jóformán minden olyan digitális területen megjelent, ahol értékről és tulajdonról gondolkodunk, mivel ez a fajta technológia lehetővé teszi, hogy bármely digitális tartalom megvásárolható legyen, vagyis valaki tulajdonát képezhesse, még akkor is, ha egyébként az interneten ugyanúgy fellelhető marad. Tulajdonképpen hasonló dolog történik ezekkel tartalmakkal, mint a fizikai művészeti alkotásokkal: egy Van Gogh festményről is rengeteg replika, azaz másolat készülhet, de az eredeti festmény csak és kizárólag a tulajdonost illeti meg.
Ráadásul a digitális művészet egyfajta szabadságot is biztosít a művésznek, mivel az alkotáshoz szükséges eszközöket (például a mobiltelefont vagy a tabletet) kis méretükből adódóan könnyen magunkkal vihetjük, így rögtön „ceruzát” ragadhatunk, ha jön az ihlet. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos műhelyek, fotólaborok létjogosultsága megszűnt volna (sőt sokan épp a felgyorsult világ hatására választják a hagyományos helyszínek jótékony csendjét), éppen csak arról van szó, hogy a digitális forradalom új eszközei segítségével a művészet egy egészen új közegben, új kellékek segítségével bontakozhat ki, attól függően, hogy az alkotónak éppen akkor, mire van szüksége az önkifejezéshez. A Samsung új projektje erre a sokszínűségre hívja fel a figyelmet, hogy minden művész megtapasztalhassa az igazi kreatív szabadságot.
A Paletta Projekt hat, különböző műfajban alkotó kortárs művész közreműködésével zajlik, akik a Samsung Galaxy Tab S8 Ultra segítségével, egyénileg és mégis közösen gondolják újra a szabadságról alkotott képüket. A projektben Szarvas Valentin divattervező, Kertész Ati képzőművész, Nikon One (Brunszkó László) illusztrátor, Bálint Bianka tetoválóművész, Eged Enikő tervezőgrafikus és Földes Tamás motion designer vesz részt. A művészek videós bemutatkozóanyagai folyamatosan kerülnek fel a YouTube-ra, valamint a Paletta Projekt hivatalos honlapjára. A cikk írásának pillanatáig Szarvas Valentin, Eged Enikő és Brunszkó ‘Nikon One’ László anyagai tekinthetőek meg az interneten.
A művészek által közösen életre hívott műalkotás NFT-ként és fizikai formában is elkészül, ez utóbbit a Ludwig Múzeum épületében lehet majd megtekinteni az aukció ideje alatt. Az elkészült digitális alkotás ugyanis jó célokat szolgál: az NFT-re egy aukció keretében lehet majd licitálni május 27. és június 10. között, a befolyt összeget pedig a művészek az Igazgyöngy Alapítvány javára ajánlják fel, akik a hátrányos helyzetű gyermekek művészi fejlődésében segédkeznek.
Nem ez egyébként az első alkalom 2022-ben, hogy a Samsung hazai művészekkel működik közre. Legutóbb a tavaszi óraátállítással elveszett órát örökítették meg fiatal alkotók Szombat Éva fotóművész és Pálfi György rendező mentorálása mellett, arra keresve a választ, hogyan teljesít a Galaxy S22 kamerája egy „nem létező órában”.
[sc name=”facebook” ][/sc]
