A hüllők térnyerése a klímaváltozás akkori eredménye volt, de a jelenkorra is szolgál tanulságokkal.
Egy harvardi kutatócsoport megállapította, hogy a hüllők korát, a hüllőfajok gyors evolúciójával jellemezhető időszakot a 60 millió évvel ezelőtti éghajlatváltozás és globális felmelegedés idézte elő. A Harvard Egyetem Szervezeti és Evolúciós Biológiai Tanszékének kutatói augusztus 19-én a Sciences Advances című folyóiratban publikálták tanulmányukat, amelyből kiderült, hogy a hüllők kora a perm és a triász időszak közötti éghajlati változások sorozata által előidézett globális hőmérséklet-emelkedéssel összefüggésben kezdődött. A perm időszak domináns szárazföldi gerincesei a szinapszidák, az emlősök ősei voltak. Korábban a legtöbb paleontológus a triász időszakban (252-200 millió évvel ezelőtt) a hüllők sokféleségének robbanásszerű növekedését a perm időszak (298-252 millió évvel ezelőtt) tömeges kihalásainak tulajdonította.
Mégpedig azért, mert így a hüllők számára adott volt a kellő mennyiségű erőforrás és élőhely ahhoz, hogy a szárazföldi gerincesek domináns csoportjává váljanak. Ám az új tanulmány megkérdőjelezi ezt az állítást. A vezető szerző, Stephanie E. Pierce, a Harvard professzora szerint eredményeik azt mutatják, hogy a gyors éghajlati változások és a globális felmelegedés időszakai a hüllők legtöbb csoportjánál kivételesen nagy arányú anatómiai változásokkal jártak együtt, mivel alkalmazkodtak az új környezeti feltételekhez. Elmondása alapján ez a folyamat jóval a perm-triász kihalás előtt, legalább 270 millió évvel ezelőtt kezdődött, ami azt jelzi, hogy a hüllők testfelépítésének diverzifikációját nem a P-T kihalási esemény váltotta ki, ahogy azt korábban gondolták, hanem valójában már több tízmillió évvel korábban elkezdődött. A kutatók a geológiai múltból származó, az éghajlatváltozás okozta tömeges kihalások ilyen jellegű megállapításait felhasználhatják az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés szervezetfejlődésre gyakorolt modernkori hatásainak megértéséhez is. Az éghajlatváltozás fajokra gyakorolt hatásáról szóló korábbi tanulmányok többnyire a tengeri fajokra gyakorolt hatásokra összpontosítottak, és az adatok hiánya miatt kihagyták a szárazföldi gerinceseket.
[sc name=”facebook” ][/sc]
