Azért sem sütjük el a „gyémánteső a szép kis házra” poént, pedig lehet, hogy itt félig igaz is lehetne. 

Itt, földi körülmények között az „aranyeső” többféle kontextusban is elő szokott fordulni, kinek-kinek gondolatai és ízlése szerint. Azonban úgy tűnik, akad néhány olyan égitest, amelyeken ha arany nem is, de gyémánteső valóban létezik. A Stanford Lineáris Gyorsító Központ (SLAC) kutatói felfedezték, hogy a hatalmas jeges bolygókon ilyen jelenségek játszódnak le, és ezzel új módját találták ki a nanogyémánt előállításának, itt a Földön. A kutatócsoport reprodukálta a Neptunusz/Uránusz jégóriások mélyén található extrém hőmérsékleteket és nyomást, és először figyelték meg a gyémántesőt, amint az kialakul.

Ez a megfigyelés teljesebb képet nyújt arról, hogyan alakul ki a gyémánteső más bolygókon, és itt a Földön végül segíthet megtalálni az utat a nanogyémántok előállításához. Ez utóbbi igen széleskörű gyakorlati alkalmazásban játszhat szerepet a gyógyszeradagolás, az orvosi érzékelők, a nem invazív sebészet, a fenntartható gyártás, valamint a kvantumelektronika területén.

Siegfried Glenzer, a SLAC Nagy Energiasűrűségű Részlegének igazgatója elmondta, hogy korábban elég sok kísérletet végeztek különböző tiszta anyagokkal. Ám ezek nem egyformák azokkal a folyamatokkal, amelyek a bolygók belsejében zajlanak, hiszen azok sokkal bonyolultabbak, és több anyag van a keverékben. Ezért most azzal kísérleteztek, hogy ezek az anyagok milyen hatással vannak.

[sc name=”facebook” ][/sc]