A felfedezés a kígyók udvarlási és párzási szokásainak átgondolását is eredményezheti. 

A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban kedden megjelent új tanulmányban a világ kilenc különböző fajának kígyóklitorisza – vagy más néven hemiklitorisz – méretét és alakját írják le. A kutatók boncolással és 3D-s röntgensugaras szkennelési technológia segítségével tudták tanulmányozni a nőstény kígyók nemi szervét, és összehasonlítani azt a hím kígyók nemi szervével, a hemipénisszel. Korábbi kutatások az állatok hemiklitoriszát tévesen vagy hemipénisznek, vagy illatmirigynek azonosították. A dolgok tisztázása érdekében a csapat átnézte a régebbi kutatásokat, és szövettan vizsgálatok segítségével azonosította a kígyókban jelen lévő élettani struktúrákat. Az Adelaide-i Egyetem doktorjelöltje, Megan Folwell által vezetett kutatócsoport egy szív alakú, idegekkel és vörösvérsejt-halmazokkal gazdagon ellátott szervet talált, ami arra utal, hogy az megduzzadhat, és párzás közben stimulálódhat.

„Ez azért fontos, mert a kígyópárzásról gyakran úgy gondolják, hogy a nőstény kényszerítésével jár – nem pedig csábítással” – mondta Kate Sanders, az Adelaide-i Egyetem biológusa, a tanulmány társszerzője. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a kígyók csiklója „valószínűleg funkcionális”, és összefüggésbe hozható a különböző udvarlási és párzási viselkedéssel. A csapat feltételezése szerint a hemiklitorisz képes lehet arra, hogy a nőstény kígyóknak valamiféle pozitív élményt nyújtson, és elősegítse a „hosszabb és gyakoribb párzást”, ezzel komolyabb lehetőséget biztosítva a megtermékenyítésre. De miért tartott ilyen sokáig rábukkanni a kígyócsiklóra? Egyrészt a kígyók nemi szervei többnyire a farkukban rejtőznek. Emellett ott van az a furcsaság is, hogy egyes kígyófajoknál az interszexuális egyedek petefészkekkel és hemipénisszel is rendelkeznek, ami még jobban összezavarja az azonosítást. Folwell és csapata nemrégiben egy júniusi áttekintő tanulmányban tárgyalta ezeket a kihívásokat. Általánosságban elmondható, hogy a női nemi szervek egyszerűen nem kapnak akkora kutatási figyelmet, mint a hímeké. Ez nemcsak a kígyókra igaz, hanem a többi emlős – köztük az ember – esetében is.

[sc name=”facebook” ][/sc]