Kép: NGC

A fényszennyezés nem csak annyit tesz, hogy kevesebb csillagot látunk, hanem sok egyéb dologra is hatással van. 

A fényszennyezés az emberek közel egyharmadát fosztotta meg attól, hogy az éjjeli égboltra pillantva lássa azt a galaxist, amiben él. Ez a szám még súlyosabb a tengerentúlon, ahol 10-ből 8 amerikait érint. A Science című folyóiratban megjelent új tanulmány a Globe at Night nevű program tömegesen gyűjtött adatait használja fel. Megállapítja, hogy az emberi szem által érzékelt “égi fényesség” nagyobb problémát jelent, mint gondolnánk. A tanulmány a fényszennyezéssel kapcsolatos, legalább fél évszázados múltra visszatekintő, egyre bővülő tudományos szakirodalom legújabb kiegészítése.

A kutatók több mint 50 000  megfigyelést elemezve azt találták, hogy az elmúlt évtizedben 9,6%-kal nőtt az égbolt fényessége, míg a műholdak által mért érték mindössze évi két százalék. “Ilyen mértékű változás mellett egy olyan helyen született gyermek, ahol 250 csillag volt látható, 18 éves korára már csak körülbelül 100-at látna” – írta Christopher Kyba, a tanulmány vezető szerzője, a Német Földtudományi Kutatóközpont kutatója a közleményében. A szerzők becslése szerint az Egyesült Államokban az emberek 80 százaléka, világszerte pedig 30 százaléka nem látja a Tejút éteri ívét egy tiszta éjszakán.

Így néz ki az éjszakai égkép, ahogy haladunk a város felé. Kép: NOIRLab/NSF/AURA, P. Marenfeld

“A LED-es technológiák erősen befolyásolják az égbolt fényességének érzékelését” – mondta Kyba. “Ez lehet az egyik oka a műholdas mérések és a Globe at Night résztvevői által jelentett égboltviszonyok közötti eltérésnek.” A műholdak nehezen érzékelik a városokban feltűnőbb forrásokból, például hirdetőtáblákból vagy kirakatokból vízszintesen kibocsátott fényt is. “Drámai az a sebesség, amellyel a csillagok láthatatlanná válnak a városi környezetben élő emberek számára” – teszi hozzá Kyba.

Az égi fényesség növekedése Észak-Amerikában a legkritikusabb, ezt követi Európa. A csillagászatra és az égboltfigyelésre gyakorolt nyilvánvaló hatások mellett a társszerző Constance Walker, a Globe at Night vezetője szerint más következmények is vannak. “A jelenség hatással van mind a nappali, mind az éjszakai állatokra, és kulturális örökségünk egy fontos részét is tönkreteszi” – mondja Walker. “Az elmúlt évtizedben tapasztalt növekedés aláhúzza annak fontosságát, hogy megduplázzuk erőfeszítéseinket és új stratégiákat dolgozzunk ki a sötét égbolt védelmére.”

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!