Kína három nagy távközlési vállalata egyre inkább az ország digitális gazdaságának infrastrukturális pillérévé válik.
A kínai állatövben a nyúlról azt mondják, hogy okos, megfontolt és képes szorgalmasan dolgozni a céljaiért. Ezek a tulajdonságok hasznosak lehetnek Kína távközlési szolgáltatói számára, mivel a nyúl évében átmeneti időszakot élnek át, de nem állnak rosszul. A három nagy távközlési vállalatot a kínai digitális gazdaság infrastrukturális pilléreként tartják számon, ami a nemzeti növekedési tervek középpontjában áll. A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium szerint a digitális gazdaság 2021-ben a kínai GDP szűk 40%-át tette ki, de az előrejelzések szerint 2025-re meghaladja az 50%-ot. Ennek az eltolódásnak a legnagyobb megnyilvánulása eddig a szolgáltatók felhőüzletágának ugrásszerű növekedése volt. Mindegyiküknél több mint 100%-os növekedést tapasztaltak a felhőüzletágban 2022 első három negyedévében.
A teljes felhőszolgáltatási piacon továbbra is az Alibaba rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, míg a China Telecom a Huawei-jel holtversenyben a második helyen áll. Tavaly a China Telecomot három másik állami vállalattal közös vállalkozásban az első hivatalos nemzeti felhőszolgáltatónak is kinevezték, így a kormányzati projektek preferált szolgáltatójává vált. Érdekesség, hogy a kínai gazdasági „hallja kend”-ek úgy döntöttek, az adatok ma már olyan termelési tényezőnek számítanak, mint a föld és a munkaerő, és stratégiai eszközként túl fontosak ahhoz, hogy a magánszektor kezében maradjanak. Ezért az üzemeltetőket egy nemzeti „számítástechnikai energiahálózat” kiépítésére kényszerítik, amely egy másik kiemelt projekttel, a „kelet-nyugati” rendszerrel is kereszteződik. Ez egy olyan terv, amely nagy adatközpontok láncolatát építené ki Nyugat-Kínában, kihasználva többek között a tisztább energiát, és ezeket nagy üvegszálas csövekkel kötné össze a keleti parton lévő gazdasági központokkal.
