A Colossal Biosciences nemrégiben jelentette be, hogy megpróbálja feltámasztani a kipusztított állatfajok jelképeként is ismert dodó madarat, melynek utolsó példányát 1662-ben látták.
A texasi székhelyű géntechnológiai vállalat tervei között már 2022 szeptemberében szerepelt a dodó feltámasztása, amelyet a cég most újra megerősített, egyúttal bejelentették: 150 millió dollárt kaptak a szükséges technológia kifejlesztésére, köztük az Egyesült Államok Innovatív Technológiai Alapjától és az In-Q-Tel-től, a CIA kockázatitőke-befektetőjétől.
A Colossal Biosciences szerint munkájuk azon túl, hogy a már nem élő állatfajok feltámasztását célozza, segíthet a kihalás szélén álló állatok megmentésében is. A vállalat már megkezdte a gyapjas mamut és az erszényes farkas újjáélesztését célzó projekteket, a dodó pedig az első madaruk lenne, ami azért fontos, mert az esetükben az ún. génszerkesztés kisebb szenvedéssel jár a donorok számára.
Az emlősöknél a módszer megköveteli, hogy génszerkesztő anyagot ültessenek be a faj egy meglévő rokonának testébe – például a mamut esetében az elefántba -, ami sok szenvedéssel teli vemhességgel jár majd, mire életképes utódok tudnak születni. Egy tojásrakó madár esetében azonban ez az eljárás kevésbé megterhelő a donor faj számára.
A biológusok között egyébként heves vita folyik arról, hogy van-e egyáltalán értelme az ilyen jellegű kutatásoknak. A gyapjas mamut példáján elindulva, a tudósok egy jelentős hányada szerint nincs mód arra, hogy az állatot úgy hozzák vissza, mint ahogy tízezer évvel ezelőtt létezett; viszont DNS-szerkesztő eszközök segítségével képesek lehetünk hidegtűrő tulajdonságokat illeszteni a mai elefántok DNS-szekvenciájába, amelyek így genetikailag valóban hasonlóak lesznek a gyapjas mamutokhoz. Ezek az állatok azonban önmagukban még nem lesznek mamutok, csupán olyan, elefántokhoz hasonló élőlények, amelyek a mamutokra jellemző tulajdonságokkal is bírnak.
[sc name=”facebook” ][/sc]
