A „digitális nomád” kifejezés mostanában került be igazán a köztudatba, de akadnak olyanok, akik máris tovább gondolták ezt.
A digitális nomád egy olyan ember, aki helyfüggetlenül tud munkát végezni, tehát már régen maga mögött hagyta azt, hogy reggel egy irodába menjen be, és a munkaidő végén onnan jöjjön ki. Ez egy abszolút rugalmas élethelyzet, ami az egyénnek olyasfajta szabadságot ad, ami korábban nehezen volt elképzelhető. De akadnak köztünk olyanok, akik ezt egy kicsit hajlamosak tovább gondolni, és az alábbi videóban látható Mike is ilyen.
Ő fogott egy klasszikus, 1983-as amerikai iskolabuszt, és átalakította kerekeken gördülő otthonná. Mike egyébként egy olyan digitális nomád, aki zenészként éli az életét, így buszból lett lakásának egyik fontos kelléke az elektromos zongora. Amit nehéz lenne folyamatosan ellátni árammal, ha nem lenne a jármű tetején egy napelemrendszer, ami gondoskodik arról, hogy megfelelő mennyiségű elektromosság álljon rendelkezésre. A hibrid buszházikó belső terének anyaghasználatát egyértelműen a fa jellemzi, és el kell ismerni, hogy nagyon is otthonossá sikerült varázsolni a környezetet. Akad még természetesen vécé és tusoló is, illetve ha az ember a szabadba vágyik, akkor kimászhat a tetőteraszra. Ahhoz, hogy a funkcionális iskolabusz egy ilyesfajta kis lakássá változzon, két évre volt szükség, de látva a végeredményt elmondható, hogy ennek az időtartamnak egyetlen perce sem lett elvesztegetve.
[sc name=”facebook” ][/sc]
