Az MVM NET Zrt. és a CETIN Hungary Zrt. városi környezetben és agrárgazdaságban tesztelte, hogyan lehet gazdaságosan 5G hálózatot kiépíteni és működtetni olyan helyszíneken, ahol ezt az 5G alapú alkalmazások elterjedése, illetve az adatforgalom növekedése szükségessé teszi.
A következő néhány évben két területen lehet szükség több kisebb 5G antenna telepítésére, azaz a kiscellás 5G hálózat kiépítésére. Egyrészt ott, ahol kis területen egyszerre sok mobilhasználó koncentrálódik, és emiatt nagy kapacitásra lesz szükség. Ilyenek a nagy rendezvények helyszínei – például stadionok, multifunkcionális létesítmények, fesztiválok, strandok –, turisztikai helyszínek, illetve az adatforgalom növekedésével párhuzamosan a későbbiekben egyre inkább a nagyvárosi forgalmú közterületek is. Másrészt olyan területeken lesz szükség 5G hálózatra, ahol a tevékenység egyedi felhasználási célú, nagykapacitású mobilelérést igényel – például mezőgazdasági vagy ipari üzemekben, illetve logisztikai központokban.
Az MVM NET Zrt. a CETIN Hungary Zrt.-vel közösen két jellemző területen végzett több mint fél évig tartó 5G kiscellás tesztprojektet. Kecskemét belvárosában a közvilágítási infrastruktúrán – villanyoszlopokon, kandelábereken – tesztelték az 5G kiscellás megoldást, egy másik projekt keretében pedig az agrárium innovatív technológiáit, az okos mezőgazdaság lehetőségeit alkalmazó és vizsgáló mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területére telepítettek agrár 5G teszthálózatot. Mindkét esetben a jövőben az eszközöket majd viszonylag sűrűn, 100-150 méterenként kell telepíteni. Ezt nehezíti, hogy figyelembe kell venni a meglévő tereptárgyakat is – az épületeket ugyanúgy, mint a fákat.
A kecskeméti pilot projekt következtetése, hogy megoldást jelenthet erre a közvilágítási infrastruktúra, valamint egyéb utcabútorok felhasználása. Ehhez az optikai kapcsolat mellett biztosítani kell az oszlopok állandó áramellátását is a mobilhálózat kiszolgálásához. A jelenlegi gyakorlat alapján ugyanis a közvilágítási hálózatot többnyire csak a világítási időszak alatt helyezik feszültség alá, vagyis rendes üzem szerint, a nappali időszakban nem lehetséges villamosenergiát vételezni. Erre vonatkozóan a szakemberek több megoldást is vizsgáltak. Ilyen volt a közvilágítási infrastruktúra felszerelése a nappali üzemszünetet áthidaló akkumulátorral és szünetmentes tápegységgel, vagy a közvilágítási hálózattól független energiaforrás kandelábertestre vezetése, valamint a közvilágítási áramkör okosítása. Az áramkör okosítása azt jelenti, hogy távolról, egyedi igények szerint vezérelhető az okos közvilágítási lámpa, így szükség esetén folyamatosan rendelkezésre áll a villamosenergia a kiscellás infrastruktúra működtetéséhez.
Mindezek mellett a lámpaoszlopokon elhelyezhető eszközök száma is korlátozott, és figyelembe kell venni az oszlopok statikai állapotát, a városképre gyakorolt hatást, a helyi szintű építészeti szabályozást, illetve a környezeti terhelés szempontjait is.
Az optikai hálózat kialakítását érdemes összevonni a közmű, a közvilágítás és az úthálózat rekonstrukciójával, és ebbe bevonni a távközlési szolgáltatókat. Így a megfelelő helyszínekre épülhetnek optikai végpontok, és ha szükséges, a megerősített közvilágítási oszlopok, állandó erősáramú hálózattal. Mindennek a fajlagos beruházásigénye is nagy, emiatt a szolgáltatók még inkább érdekeltek a költséghatékony hálózat kiépítésében.
Szintén fontos a nagykapacitású beltéri vagy kültéri lefedettség a mezőgazdasági és ipari létesítmények – így a mezőhegyesi ménesbirtok – esetében, ahol számos mobilhálózati felhasználás felmerül a kis adatforgalmat generáló IoT (Internet of Things) eszközöktől a nagy sávszélességet és sok esetben kis késleltetést igénylő esetekig (például drónvezérlés, élőkép, önvezető járművek, monitorozással összekapcsolt automata gépek).
A magas kapacitásigény és egyedi minőségi elvárások miatt ez esetben is külön infrastruktúra kiépítése szükségszerű.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
