A tudósok a vérből és vizeletből készült építőanyagok teszteléséről áttértek a burgonyára.
A NASA tervei szerint 2030-as évek végén, 2040-es évek elején ember léphet a Mars felszínére, ám elnézve a Holdat célzó Artemis-missziót és annak döcögösségét, nem valószínű, hogy valóban ilyen hamar eljutunk a vörös bolygóra. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne folynának a kutatások a jövőbeni missziókkal kapcsolatban, többek közt azt is nagy erőkkel vizsgálják, milyen anyagokból épülhetnek majd az első marsi telepesek házai.
Az építőanyagok előállítását értelemszerűen helyben kell megoldani, hiszen a Földről szállítani – például fát vagy téglát – hatalmas költség lenne. Az egyik elképzelés szerint a bolygó porszerű talaját kellene összekeverni emberi vérrel és vizelettel, az így kapott anyag pedig kellően tartós és szilárd lehetne ahhoz, hogy építésre használják.
A Manchesteri Egyetem csapata most egy jóval humánusabb megoldással rukkolt elő, melynek lényege, hogy a bolygón található port burgonyából származó keményítővel keverik össze. Emellett szükség volna egy kis sóra vagy magnézium-kloridra is, amely a marsi talajban is megtalálható, de akár az űrhajósok könnyeiből is kinyerhető lenne. Mindezekből egy olyan nagy szilárdságú anyag jönne létre, amely állítólag kétszer olyan erős, mint a hagyományos beton.
Ennek a technikának a segítségével az űrhajósok táplálékaként is szolgáló burgonyából (amelyet szintén a Marson termesztenének) kivonják a keményítőt, így a telepesek két legyet üthetnének egy csapásra: a krumpli élelmiszerként és építőanyagként is funkcionálna.
[sc name=”facebook” ][/sc]
