Az Európa Űrügynökség (ESA) kutatója szerint reális esély van arra, hogy tíz év múlva elkezdődhessenek a hibernált űrutazás-tesztek.
A sci-fi filmek gyakori eleme, hogy a hosszú távú űrutazást az asztronauták hibernált állapotban teszik meg, ami elméletben azt jelentené, hogy a testük a több éves, vagy évtizedes utak alatt nem öregszik. A hibernálás gondolata már régóta foglalkoztatja a kutatókat, ami nem véletlen, hiszen ezzel a módszerrel többek közt kiküszöbölhető lenne a bezártság okozta kellemetlenség, valamint az űrutazással járó csontritkulás ellen is védelmet nyújthat – legalábbis a hibernált állatokon végzett kísérletek erre utalnak. Emellett az utazások költségeit is csökkenteni lehetne, hiszen a hibernált legénység tagjainak nem kellene enniük vagy inniuk, sőt sokkal kevesebb oxigénre lenne szükségük, mint az ébren lévő társaiknak.
A Space most arról ír, hogy az ESA egyik munkatársa, Jennifer Ngo-Anh egy nemrégiben megjelent tanulmányban arról számolt be, hogy már a 2030-as évek közepén megkezdődhetnek az első olyan tesztek, melyek során embereket juttatnának hibernált állapotba. A tudósoknak sikerült végrehajtani sikeres hibernálást patkányokon, úgy jhoyg egy speciális ingerületátvivő anyagot juttattak a szervezetükbe, aminek hatására az állatok „elaludtak” és a testhőmérsékletük is lecsökkent.
Jürgen Bereiter-Hahn, a frankfurti Goethe Egyetem idegtudományi és sejtbiológiai professzora szerint a módszer kifejezetten jól működik a patkányok esetében, az egyetlen baj vele, hogy a használt ingerületátvivő anyagot folyamatosan magas szinten kell tartani a szervezetben, aminek hosszú távon káros hatásai lehetnek.
Az űrutazás során az egyik legnagyobb gondot a csontvesztés jelenti, melynek hatása a hosszan tartó ágyban fekvéshez hasonló: egy kutatás szerint hat hónap űrben töltött idő alatt akkora a csontveszteség, mint idősebb embereknél két évtized alatt a Földön. Furcsa módon a hibernálással járó fekvés az állatok esetében egyáltalán nem eredményez csontritkulást.
[sc name=”facebook” ][/sc]
