Minden fotónk, amely a Vénusz felszínéről készült, egy orosz küldetésből származik az 1970-es, illetve a ’80-as évekből.
Ma már senkit sem ér túl nagy meglepetésként egy Mars felszínéről készített fotó, hiszen a különféle űrszondák és roverek (például a Curiosity vagy a Perseverance) egymás után készítik a látványosabbnál látványosabb felvételeket a vörös bolygón. Ugyanez már nem mondható el a Vénuszról, amelynek felszínéről mindössze néhány képet sikerült készíteniük a tudósoknak a hosszú évtizedek alatt.
Természetesen nem a kutatók lustasága miatt alakult ez így, hanem azért, mert a Vénusz közelébe jutni gyakorlatilag a lehetetlennel egyenlő feladat. A szépség római istennőjéről elnevezett bolygó felszínén pokoli körülmények uralkodnak: 500 Celsius-fokos hőmérséklet és a földiéhez képest százszoros nyomású felszín jellemzi, miközben kénsav eső csepeg a felhőiből.
A Vénusz felszínére először 1970-ben a Venyera-7 nevű szovjet űrszondának sikerült eljutnia, amely leérkezése után még 23 percig működött, majd elhallgatott. A Venyera-program keretében később három másik űrszonda is visszatért a Vénuszra, melyeknek 1982-ig bezárólag több fotót is sikerült lőniük az égitest felszínéről.
A tudósok persze nagyon szeretnének visszatérni az ominózus bolygóra: a NASA DAVINCI nevű űrszondája a tervek szerint 2029-ben indul majd el, hogy tanulmányozza az égitest légkörét, és nagy felbontású képeket készítsen a felszínéről.
[sc name=”facebook” ][/sc]
