Azt már eddig is tudtuk, hogy a gombák meglehetősen „kommunikatív” lények, ám most az is kiderülhetett, hogy főleg eső után jön meg a kedvük a dumcsizáshoz.
Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a gombák képesek elektromos impulzusokat továbbítani föld alatti fonalas struktúráikon, az úgynevezett hifákon keresztül, egyes tudósok pedig úgy vélik, hogy ezeken keresztül akár „kommunikálni” is képesek egymással. A látszólag egymásnak küldött elektromos jelek matematikai elemzése arra utal, hogy a gombák információkat osztanak meg más, távolabbi gombákkal, de az sem kizárt, hogy a fákkal is „beszélgetnek”. Egy új tanulmány most azt sugallja, hogy a környezeti körülmények is szerepet játszhatnak abban, hogy a gombák mennyire kommunikálnak egymással.
A Fungal Economy folyóiratban közzétett tanulmány arról ír, hogy a vízhiány is befolyásolhatja a kommunikációt, azt tapasztalták ugyanis, hogy a gombák száraz időben kevésbé mutattak hajlandóságot a beszédre – írja az IFL Science. Ezzel szemben, csapadék után megnőtt a gombák aktivitása, vagyis jóval „kommunikatívabbak” lettek. Bár a mostani kísérlet kisebb léptékű volt, mint néhány korábbi kutatás, ez volt az első alkalom, hogy a gombák kommunikációját vadonban vizsgálták, nem pedig laboratóriumi körülmények között.
Habár a Laccaria bicolor gombafaj esetében megnövekedett aktivitást dokumentáltak a kutatók, a tanulmány szerzői is felhívják a figyelmet, hogy további elemzésekre és vizsgálatokra van szükség, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani lehessen, hogy a gombák elektromos „nyelvet” használnak a kommunikációra.
A növényekről már több kísérlet is bizonyította, hogy képesek kommunikálni a közelükben található fajtársaikkal. A svéd Uppsala Egyetem kutatói által végzett 2018-as kísérletben kukoricapalántákat vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a növények bizonyos kémiai jeleknek köszönhetően tudnak egymásról, sőt figyelembe veszik a másik növekedését is, hogy véletlenül se keresztezzék egymás útját.
[sc name=”facebook” ][/sc]
