A sejttenyésztett hús előállítása jelenleg borzasztóan drága és energiaigényes folyamat.
Az elmúlt időszakban egyre többször hallani azokról a húskészítményekről, amelyeket élő állat leölése nélkül, ám annak szöveteiből, bioreaktorokban állítanak elő. A laboratóriumi hús mint az állattenyésztés ígéretes alternatívája jelent meg a médiában, ám ökológiai lábnyomának mérete egyelőre még nem tisztázott.
Habár a sejttenyésztett húsokat egyelőre nagyon kis mennyiségben és veszteséggel tudják csak előállítani, egy új, külső szakértők által még nem értékelt tanulmány azt sugallja, hogy egy kiló műhús előállítása minimum négyszer, de akár huszonötször akkora szén-dioxid-kibocsátással is járhat, mint egy kiló marhahúsé.
Az IFL Science beszámolója szerint a szerzők úgy vélik, hogy az egyik legnagyobb problémát a laborhús létrehozásához szükséges tápoldat okozza, mivel annak előállítása rendkívül költséges folyamat. A speciális tápoldatra elsősorban azért van szükség, hogy eltávolíthassák a sejtekből a baktériumok által termelt endotoxin nevű mérgező anyagot, mivel az már kis mennyiségben is meggátolhatja a sejtek szaporodását.
A sejttenyésztett hús egyelőre megosztja a közvéleményt, jelenleg csak két ország, az Egyesült Államok és Szingapúr élelmiszer-biztonsági hatóságai hagyták jóvá a szintetikus húsok árusítását. Ezzel ellentétben Olaszországban kormányszinten is témává vált, hogy betiltsák a laboratóriumban előállított élelmiszerek használatát az országban.
[sc name=”facebook” ][/sc]
