A Vénusz nem turistáknak való hely, de dolgozni sem szívesen menne oda az ember, ugyanis fájdalmasan hosszú lenne egy munkanap – hát még egy munkahét.
A Földnek és a Vénusznak több közös tulajdonsága is van: mindkettő szilárd bolygó, szinte ugyanakkora a méretük, és a felszíni gravitáció is nagyon hasonló a két bolygón. Ám mint ismeretes, itt nagyjából véget is érnek a hasonlóságok, ugyanis amíg a Föld megszámlálhatatlanul sok élőlénynek ad otthont, addig a Vénusz maga a pokol: 500 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik a felszínén, a nyomás több mint 90-szerese a Földéhez képest, és kénsav eső csepeg a felhőiből. Vannak azonban további furcsaságok is.
Köztudott, hogy a Föld 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül, és 365 nap alatt kerüli meg a Napot. Nem így a Vénusz.
A pokoli bolygón tovább tart egy év, mint egy nap: a legfrissebb eredmények alapján 224,7 földi nap alatt kerüli meg a Napot, míg a saját tengelye körül 243 földi nap alatt fordul meg. Ezért a kisebb anomáliáért feltehetően a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé, ami nagymértékben lelassítja a bolygó saját tengelye körüli mozgását.
Ráadásul míg a Föld az óra járásával ellentétesen, addig a Vénusz (a Neptunuszhoz hasonlóan) az óra járásával megegyezően kerüli körbe a Napot. Ez egyben azt is eredményezi, hogy központi csillagunk a Vénuszon nyugaton kel, keleten nyugszik. A furcsa forgási irány okát illetően viszont még nem tudnak biztosat mondani a kutatók, bár egyes feltételezések szerint egy aszteroida becsapódása miatt alakulhatott így.
