Kihagyott ziccer lehet az EU techóriások megzabolázását célzó új rendelkezése

Augusztus végén élesedett az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagja (DSA) azzal a nem titkolt céllal, hogy a globális techóriások egyeduralmát megtörje, és hatékonyabb fellépésre kötelezze őket a platformokon terjedő valótlan és káros tartalmak ellen.

Az érintettek egyelőre vakarják a fejüket vagy éppen hivatalos úton támadják az új szabályozást, szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a DSA valójában nem nyúl vissza a probléma gyökeréig. Percenként ugyanis mintegy 500 órányi videóanyag kerül ki csak a YouTube-ra és naponta közel 5 milliárd posztot tesznek közzé a Facebookon, miközben a tinédzserek 46%-a találkozott már nem neki való, felnőtt tartalmakkal a platformokon. A felfoghatatlan mennyiségű tartalom káros elemeinek kiszűrése így gyakorlatilag szélmalomharc, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha a felhasználók szintjén foglalkozunk a kérdéssel – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.


A DSA természetesen külön foglalkozik az olyan piaci óriásokkal, mint a Google, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, de az olyan vállalatokkal is, mint a Booking.com, az Alibaba és az Amazon Store – ezek legalább havi 45 millió aktív felhasználóval bírnak csak az EU-ban. Számukra további kötelezettségeket ír elő a szabályozás, így például, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel kapcsolatban éves kockázatelemzést kell végezniük, átláthatóbbá kell tenniük az algoritmusok és botok működését, de a gyermekek felé irányuló, profilalkotáson alapuló célzott reklámozást is fel kell függeszteniük. Mindez a felhasználók érdekeit és biztonságát hivatott szolgálni, ugyanakkor szakértői vélemények szerint a szabálycsomag megalkotói félmunkát végeztek azzal, hogy nem veszik figyelembe az online tér alappillérét: magát, az embert.

eu dsa
Fotó: iStock

A szakértő szerint a jogalkotók tehát éppen a digitális világ legalapvetőbb szabályait hagyták figyelmen kívül a DSA létrehozásakor, így a törekvés hasonló sorsra juthat majd, mint az adatvédelemre fókuszáló GDPR-szabályozás: az internetes oldalak többsége egyszerűen beleegyező nyilatkozatot kér a felhasználóktól, hogy kezelhesse adatait – a valódi felelősséget tehát továbbra sem vállalja senki. A közvetítő szerepét betöltő platformok megregulázása ezért korántsem elegendő, a korlátozások alól könnyű lesz kibújni, miközben várhatóan dollármilliók égnek majd el a káros vagy megtévesztő tartalmak ellen folytatott küzdelemben. A megoldás a digitális személyazonosság bevezetésében rejlik, mely lehetővé tenné, hogy mindenki egyénként feleljen az általa előállított tartalmakért, és már a platformokra történő regisztráció során beazonosítható, megvédhető, illetve felelősségre vonható lenne.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Benke Éva

Benke Éva

Az ifjabb nemzedék tagja, akikből még nem veszett ki a lelkesedés. Kedvelt témái leginkább a tudomány és a lifestyle területéről kerülnek ki

Ezeket olvastad már?