A Google magatartását trösztellenes perben vizsgáló eljárás ezúttal a vállalat hirdetési politikájára koncentrált.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a Google piaci erőfölénye simán lehetővé teszi, hogy nagyjából mindenféle következmény nélkül emelje az árakat a hirdetők rovására. Ma Jerry Dischler, a vállalat hirdetésekért felelős vezérének tanúvallomása lesz, ami azért fontos, mert ő már 2020-ban is olyanokat vallott eskü alatt, amik ezt alátámasztják. Akkor arról beszélt, hogy 5 százalékkal emelhették meg az árakat a tipikus hirdetők számára, és potenciálisan 10 százalékkal bizonyos lekérdezések esetében. Elmondása szerint a hirdetőik nem tudtak ezekről a – saját megfogalmazása szerint – „hangolásokról”, mert általában nem is tájékoztatták őket erről.
Egy másik tárgyalásban pedig az derült ki, hogy a kissé „nehezebb” időszakokban – mint amilyen 2019 – volt, általában az első gondolat az emelés volt. Így míg 2019-ben a hirdetésekből származó bevétel 98 milliárd, addig 2020-ban már 100 milliárd dollárnál is több volt. Annak bizonyítása, hogy a Google csekély versenynyomás mellett is emelheti a hirdetési árait, segíthet megerősíteni az Igazságügyi Minisztérium érvelését, miszerint a vállalat jogellenes monopóliumot tart fenn. Ezt az ellenvetést ugyanakkor a minisztérium nem tudja felhozni magával a keresőmotorral kapcsolatban, amely a fogyasztók számára ingyenes termék – bár azt állíthatja, hogy a kár más formái, például a laza adatvédelmi előírások enyhíthetők lettek volna egy versenyképesebb keresőiparban.
