A NASA szakemberei ezúttal nem elemzésre használták az űrteleszkópok által gyűjtött adatokat, hanem zenét komponáltak belőlük.
Az űrben munkálkodó távcsövek általában vizuális formátumban rögzítik az adatokat, ám a NASA gondolt egyet és futurisztikus dallá alakította az űreszközök által begyűjtött adatokat. Ehhez a művelethez művészeket hívtak segítségül, akik egy kis kreativitással a tudományos adatokat szépen megkomponált muzsikává alakították.
„Olyan ez, mint fikciós történetet írni, amely nagyrészt valós tényeken alapul” – mondta Sophie Kastner zeneszerző.
A NASA leírása szerint a Chandra, a Hubble és a Spitzer űrteleszkópok adatait használták fel a zenéhez, ami a Where Parallel Lines Converge (magyarul nagyjából Ahol a párhuzamos vonalak összefolynak) címet kapta. Az adatok három fő részre oszlanak, amelyek mindegyike egy-egy objektumra és csillagászati jellemzőre összpontosít: a röntgen binárisra, az íves szálakra és a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyukára, a Sagittarius A-ra.
Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai űrügynökség a szonifikációnak nevezett eljárás segítségével hangjátékot készít a világűrből nyert adatokból: készült már muzsika a Virgo-halmaz Messier 87 nevű elliptikus galaxisából, a Cassiopeia csillagképben található Tycho szupernóva maradványaiból, valamint a Tejútrendszer hangjaiból is, amelyben 400 fényévnyi távolságot hallgathatunk végig.
