Bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése, pedig a digitalizáció robbanásszerű fejlődése miatt fontossá vált ez a kérdés. A hagyatéki eljárásokban idehaza is egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges, hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. .A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni – derült ki a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
A tét egyre nagyobb. Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben. Egy idei jelentés szerint pedig világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, összesen mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben. Tavaly csak az Egyesült Királyságban több mint kétszázmillió fontnyi kriptopénzt koboztak el pénzmosás gyanújával a hatóságok. „Ha a jog nem vesz tudomást ezekről a digitális eszközökről, akkor például az elkobzott kriptopénzek sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert nem tudja az állam értékesíteni, és ellenértékét társadalom javára fordítani” – mondja Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára.
„Egyre nagyobb digitális lábnyomot hagyunk magunk után, emiatt több kérdésre is választ kell adnia a jognak. El kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
„Úgy látszik, nem lehet megkerülni a digitális javak tulajdonlásának és öröklésének átfogó jogi szabályozását, hiszen a digitalizáció kirobbanó fejlődése napjainkra fontos és értékes gazdasági tényezővé tette az adatokat. A közgazdaságtan egy ideje már egyértelműen vagyontárgyként számol a digitális javakkal és magukkal a digitális adatokkal is. Ezért előbb-utóbb a jognak is szabályoznia kell a kérdést” – mondja Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője.
Érdemes időben elrendezni digitális vagyonunk sorsát
Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális vagyonához.
Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. A digitális vagyon ugyanakkor messze nem csak kriptopénzből vagy tokenekből áll.
