Jun Szogjol, Dél-Korea elnöke arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és a modern technológia a demokráciát is veszélybe sodorhatja, mivel egyre kevésbé lehet eldönteni, mi az, ami valós körülöttünk, és mi az, ami nem.
Dél-Korea fővárosa, Szöul ad otthont a harmadik nagy nemzetközi demokrácia csúcstalálkozónak, amit még Joe Biden amerikai elnök hívott össze, és amelyben a demokráciát fenyegető kockázatok és veszélyek kapják a főszerepet. A mostani találkozó egyik fő kérdése a digitális veszélyek, így nem meglepő, hogy már a legelején szóba került a mesterséges intelligencia, méghozzá nem épp pozitív értelemben. Dél-Korea elnöke már a nyitóbeszédében arról beszélt, hogy az MI által generált álhírek a demokráciát is fenyegetik.
„A mesterséges intelligencián és digitális technológián alapuló álhírek és félretájékoztatás nem csak az egyéni szabadságot és az emberi jogokat sértik, de a demokratikus rendszereket is fenyegetik” – mondta Jun Szogjol.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter emellett annak is hangot adott, hogy Oroszország és Kína áll a dezinformációs műveletek mögött. Hasonló véleményen van Robert Kupiecki lengyel külügyi helyettes államtitkár is: „Az egyetlen dolog, ami szörnyűbb az Ukrajna elleni orosz inváziónál, az az undorító hazugságháló, amelyet az orosz propaganda a közösségi médiában működtet, a deep fake technológiák és a mindenhol jelenlévő botok segítségével.”
A mesterséges intelligencia és a demokrácia viszonya valóban különösen aktuális téma, mivel 2024-ben több mint hatvan országban lesznek választások, így nem teljesen alaptalan az az aggodalom, hogy az algoritmusoknak is komoly szerep juthat a kampányok alkalmával az ellenfelek lejáratására.
