Bár a ChatGPT értelemszerűen egyetlen pillanatig sem tehető közvetlenül felelőssé abban a tűzvészben, ami Los Angelesben tombol, jó példája annak, hogy a mesterséges intelligencia közvetetten igenis okolható.
Amíg a Los Angeles-i tüzek tovább tombolnak, közel 180 ezer embert kényszerítve otthonuk elhagyására és több mint 9 ezer épületet elpusztítva, sok közösségi média-felhasználó szokatlan szereplőt vett célkeresztbe, ami nem más, mint a ChatGPT. Hozzá és más mesterséges intelligencia-modellekhez hatalmas karbonlábnyom társul, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz. A klímaváltozás pedig szárazabb körülményeket és emelkedő hőmérsékletet eredményez, ami kedvez a tűzesetek kialakulásának és gyors terjedésének, különösen erős szelek hatására.
Tehát bizonyos értelemben a ChatGPT is része a problémának azáltal, hogy hozzájárul a klímaváltozáshoz. Azonban nem a mesterséges intelligencia indította el a tüzet, és nem az MI az oka annak sem, hogy a város kifogyott a vízből.
Martin Adams, a Los Angeles-i Vízügyi és Energiaügyi Hivatal korábbi vezérigazgatója a Los Angeles Times-nak nyilatkozva elmondta: „A [víz]rendszert sosem tervezték olyan tüzek oltására, amelyek közösségeket is elérnek.” A tűzoltók azért fogytak ki a vízből, mert a rendszer nem volt képes ilyen nagy mennyiségű vizet hosszú időn át szállítani, nem pedig azért, mert azt adatközpontokra pazarolták volna.
Az online térben terjedő ChatGPT-s bejegyzések sem az MI-t okolják, hanem egy igen aktuális problémára hívják fel a figyelmet, mégpedig a mesterséges intelligencia okozta környezeti hatásokra. „Nincs szükségünk AI ‘művészetre.’ Nincs szükségünk AI-bevásárlólistákra. Nincs szükségünk AI önvezető autókra. Nincs szükségünk ChatGPT-re, Gemini-re, Grok-ra vagy bármilyen ‘forradalmi’ technológiára, amely már eleve létezik az emberi agyunkban. A Földre van szükségünk”, írta Matt Bernstein sminkmester és aktivista egy Instagram-posztban, amely már közel 500 ezer lájkot gyűjtött össze.
Mennyi vizet használ fel a ChatGPT?
A Google-hoz, a Microsoft-hoz és az OpenAI-hoz hasonló techcégek kerülik, hogy nyilvánosságra hozzák az energiafogyasztásuk részleteit. Azonban a vízfogyasztásuk nyomon követhető nyilvános adatokból, illetve kutatók becsléseiből. Az Associated Press egy 2023-as nyomozása során kiderítette, hogy az OpenAI GPT-4 modelljét „kiképző” Microsoft adatközpontok az iowai Des Moines-ban 43,5 millió liter vizet használtak fel szervereik hűtésére, ami a körzet teljes vízkészletének 6%-át tette ki.
A The Washington Post és a Kaliforniai Egyetem közös tanulmánya kimutatta, hogy egy 100 szavas email megírása a ChatGPT segítségével körülbelül egy üveg víznek, azaz 519 milliliternek megfelelő vizet igényel. Ha 16 millió ember hetente egyszer használja a ChatGPT-t egy éven át, ez 435 235 476 liter vízfogyasztást jelent. Röviden, ez rengeteg víz. És az AI „szomja” egyhamar nem fog csillapodni. Egy 2023-as UC Riverside tanulmány szerint az AI vízfogyasztása 2027-ben elérheti a 4,2–6,6 milliárd köbmétert, ami több, mint az Egyesült Királyság féléves vízfogyasztása.
Mi a helyzet a ChatGPT energiafogyasztásával?
Bernstein Instagram-posztjában azt is megjegyezte: „Egy keresés a ChatGPT-n tízszer annyi energiát használ, mint egy Google-keresés. Egy mesterséges intelligencia modell betanítása annyi szén-dioxidot termel, mint 300 oda-vissza repülőút New York és San Francisco között, illetve ötször annyit, mint egy autó egész élettartam alatt.”
Ezek az adatok egy 2019-es tanulmányból származnak, amelyet a Massachusettsi Egyetem készített, és az OpenAI korai GPT-2 modelljének környezeti költségét számszerűsítette. Azóta a ChatGPT használata robbanásszerűen megnőtt, az OpenAI adatai szerint 2024 decemberére már 300 millió aktív heti felhasználóval rendelkezik.
Az AI hatalmas számítási teljesítményéhez szükséges energiafelvételről Sajjad Moazeni, a Washingtoni Egyetem villamos- és számítástechnikai mérnöki adjunktusa becsülte, hogy a ChatGPT napi 1 gigawattóra (GWh) energiát használ, ami körülbelül 33 000 amerikai háztartás napi energiafogyasztásának felel meg. A ChatGPT nem közvetlenül felelős a Los Angeles-i tüzekért, de jól példázza, milyen valós környezeti költsége van annak, hogy egy mesterséges intelligencia megírjon egy emailt.
