Brit tudósok felfedeztek egy új, kék fényt kibocsátó anyagot, amely nagyobb teljesítményű és olcsóbban előállítható, mint a jelenlegi megoldások. Ez pedig jelentősen csökkentheti az OLED kijelzők gyártási költségeit, így a termékek árát is.
Tudjuk, hogy a „brit tudósok” szóösszetétel a kamu szinonímája Magyarországon, de most tényleg úgy tűnik, hogy belenyúltak valamibe. A Nature magazinban megjelent cikk értelmében a Manchesteri Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói áttörést értek el az OLED (szerves fénykibocsátó diódák) technológia területén. Alexander Romanov professzor vezetésével egy teljesen új hordozóanyag-osztályt fedeztek fel, amely nemcsak rendkívül hatékony, hanem könnyen előállítható is, így jelentősen csökkentheti a kijelzőgyártás költségeit.
A kutatók az 1,3,5-oxadiazin (NON) nevű anyagot az OLED-ek egyik legnépszerűbb hordozójával, a PPBI-val hasonlították össze. Az eredmények alapján az új NON-anyagok nemcsak hogy felveszik a versenyt a PPBI-val, hanem számos szempontból felül is múlják azt. Például széles sávszélességet és magas, 3,3 eV-ig terjedő hármas állapotú energiát biztosítanak, miközben a gyártásuk a szublimáció után akár százszor olcsóbb lehet.
A Cambridge-i Egyetem Optoelectronics Group kutatója, Dr. Hwan-Hee Cho elvégezte az első teszteket mélykék OLED architektúrán. Kísérletei bebizonyították, hogy a NON-hordozóanyagok akár 21%-os külső kvantumhatásfokot (EQE) is eredményezhetnek, méghozzá a gyakorlati fényerő mellett. A CIE színkoordináták (0,17, 0,16) alapján az új anyag egyértelműen túlszárnyalja a jelenleg leggyakrabban alkalmazott gazdagépeket ugyanabban az eszközben.
A NON-hordozóanyagok és további származékaik új korszakot nyithatnak az OLED technológia fejlődésében. Az új felfedezés lehetővé teheti a költséghatékonyabb és fenntarthatóbb kijelzők gyártását, ami nemcsak az elektronikai ipar számára hozhat jelentős előnyöket, hanem a végfelhasználók számára is elérhetőbbé teheti a legmodernebb kijelzőtechnológiát.
A kutatás eredményei izgalmas perspektívákat nyitnak az OLED iparág előtt, és várhatóan hamarosan ipari méretekben is alkalmazhatók lesznek. Az áttörés tovább erősíti az Egyesült Királyság egyetemeinek vezető szerepét a csúcstechnológiai fejlesztések területén.
