Az Európai Unió egyszerre szeretné lenyomni Kínát, és az Egyesült Államokat.
Az Európai Unió bejelentette, hogy 200 milliárd eurót fordít mesterséges intelligencia fejlesztésekre, hogy versenyre keljen az Egyesült Államokkal és Kínával. Ez annyi pénz, hogy inkább már le sem fordítjuk forintra. Az AI Action Summit keddi párizsi rendezvényén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a blokk 50 milliárd eurót különít el az AI-fejlesztésekre, kiegészítve a már korábban megígért 150 milliárd eurós befektetést, amelyet az Európai AI Bajnokok Kezdeményezés nevű magánbefektetői csoport biztosít.
„Azt akarjuk, hogy Európa az egyik vezető AI-kontinens legyen, ami azt jelenti, hogy olyan életmódot kell kialakítanunk, ahol az AI mindenütt jelen van. Gyakran hallom, hogy Európa lemaradt az AI-versenyben, miközben az Egyesült Államok és Kína már előrébb jár. Ezzel nem értek egyet, mert az AI-verseny korántsem ért véget.” – fogalmazott az elnök asszony.
A 200 milliárd eurós „InvestAI kezdeményezés” célja, hogy felgyorsítsa az úgynevezett gigagyárak építését, amelyek kulcsfontosságúak a bonyolult AI-modellek képzéséhez az EU-n belül. Ez a bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Emmanuel Macron francia elnök közölte: 109 milliárd eurót (kb. 112 milliárd dollárt) fektetnek be a mesterséges intelligenciába Franciaországban. Macron ezt Donald Trump 500 milliárd dolláros „Stargate” AI adatközpont-projektjével egyenértékű befektetésnek nevezte.
Ezek a beruházások azt célozzák, hogy az EU felzárkózzon az USA és Kína mögé, amelyek már jelentős előnyre tettek szert az AI-infrastruktúra fejlesztésében, valamint olyan népszerű chatbotmodellek piacra dobásában, mint ChatGPT és a kifinomult digitális kém, a DeepSeek. Az EU volt az egyik első, ami átfogó mesterséges intelligencia szabályozást vezetett be, miután tavaly hatályba léptette az AI Act törvényt. A keddi eseményen azonban JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke élesen bírálta az uniós szabályozási környezetet, „tekintélyelvű cenzúrának” nevezve azt. Szerinte „a mesterséges intelligencia szektor túlzott szabályozása megölheti ezt az átalakító iparágat”.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyébként nem írta alá a párizsi AI-csúcson kiadott nyilatkozatot, amely kötelezi az aláíró országokat arra, hogy az AI-t „nyílt, inkluzív, átlátható, etikus, biztonságos és megbízható módon” fejlesszék.
