Még a nagyobb bányák számára is egyre kevésbé éri meg a Bitcoin „kitermelése”.
A kriptovaluta árfolyama ismét közelíti történelmi csúcsát, miután korábban a tőzsdei zuhanással egy időben visszaesett. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Bitcoin-bányászat már nem éri meg, még a nagyobb méretben mókuskodók számára sem. A CoinShares által nemrég közzétett adatok szerint az ehhez szükséges elektromos áram és számítási kapacitás költsége sokszor meghaladja az érme valós értékét.
A nagy bányászcégeknek jelenleg több mint 82 000 dollárba kerül egyetlen Bitcoin kibányászása, miközben a cikk írásakor az ára körülbelül 95 000 dollár. Ez technikailag még mindig nyereséges, de a haszonkulcs jelentősen lecsökkent, összehasonlítva például az előző negyedévvel. 2024 harmadik negyedévében körülbelül 56 000 dollárba került egy Bitcoin kibányászása a CoinShares szerint, tehát néhány hónap alatt mintegy 47%-kal nőtt ez a költség.
Persze a legtöbben nem ipari méretben bányásznak. A kisebb szervezetek esetében már veszteséges a képlet. Az Egyesült Államokban például egy nem nagyléptékű bányásznak becslések szerint akár 137 000 dollárjába is kerülhet egyetlen BTC kibányászása. Németországban még rosszabb a helyzet, ott ez az összeg akár 200 000 dollár is lehet egy érme esetén. Egyik összeg sem közelíti meg a Bitcoin eddigi legmagasabb árát, így a bányász kénytelen veszteséggel számolni, és abban reménykedni, hogy az árfolyam később új csúcsokra emelkedik.
Ennek a hirtelen költségemelkedésnek több oka is van (és érdemes megjegyezni, hogy egyesek szerint már egy ideje nem működött jól a Bitcoin-bányászat gazdasági modellje). Az egyik ok az emelkedő villamosenergia-ár, amely nemcsak az Egyesült Államokat, hanem számos más országot is sújt. Ennek hátterében az infláció, Trump korábbi kereskedelmi háborúja és az olyan nagy energiaigényű technológiák, mint a mesterséges intelligencia iránti növekvő kereslet áll. Az új elnök által bevezetett vámok emelik a bányászati felszerelések árát is. További tényező, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt történt meg a Bitcoin felezése, ami csökkenti a bányászati jutalmat, és lassítja az új érmék piacra kerülését. Tehát a befektetett munka költségesebb lett, miközben a jutalom csökkent.
A legtöbb ember számára nem jelent veszteséget, ha a Bitcoin-bányászat már nem nyereséges. Ugyanakkor ez a jelenség tovább mélyítheti a Bitcoin-világ „gazdagok és szegények” közötti szakadékát. Egy olyan valutánál, amely elvileg decentralizált és egyfajta pénzügyi egyenlőséget ígért a hagyományos pénzekkel szemben, a vagyon túlnyomó része továbbra is a leggazdagabbak kezében van. A BitInfoCharts adatai szerint az összes forgalomban lévő BTC több mint 90%-át az összes pénztárca felső 1%-a birtokolja. Ha a bányászat valaha is egyenlősítő eszköznek lett szánva, ma már biztosan nem az. Legalábbis a jelenlegi költségek mellett nem, és a gazdagok egyre gazdagabbak.
