Elsőre teljesen érthetetlennek tűnik, de úgy néz ki, hogy az USA összes nagyvárosa bajban van.
Amerika legnagyobb városai lassan ugyan, de süllyednek, derül ki egy ma a Nature Cities című folyóiratban megjelent tanulmányból. A műholdas adatokat elemző kutatás szerint az USA összes, 600 000 fő feletti népességű városa süllyed, ami összesen huszonnyolcat jelent. A kutatók műholdas adatokat használtak a városok függőleges talajmozgásainak vizsgálatára, és megállapították, hogy mindegyik valamilyen mértékben süllyed. A legfőbb oknak a talajvíz-kitermelés tűnik, amely közvetlenül hat a talaj mozgására, ez pedig komoly következményekkel járhat az ország legsűrűbben lakott területein.
„Ahogy a városok tovább terjeszkednek, egyre több fog közülük olyan területekre épülni, amelyek már most is süllyednek” – mondta Leonard Ohenhen, a tanulmány vezető szerzője, a Columbia Climate School kutatója. „Idővel ez a süllyedés olyan mértékű stresszt okozhat az infrastruktúrának, amely már meghaladja a biztonsági határokat.” Ohenhen és kollégái a legfrissebb műholdas adatok segítségével 28 négyzetméteres rácshálós bontásban térképezték fel az USA legnépesebb városainak függőleges talajmozgásait. Míg sokan hallottak arról, hogy például New Orleans süllyed, a tanulmányból az is kiderül, hogy olyan, a partoktól távol eső városok, mint Denver, Oklahoma City vagy Fort Worth is érintettek.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált 28 város közül 25-ben legalább a terület kétharmada süllyed. Houston a leggyorsabban süllyedő metropolisz, területének több mint 40%-a évente legalább 5 millimétert süllyed, 12%-a pedig ennek kétszeresét. Más városok, mint New York, Las Vegas, Washington D.C. és San Francisco is rendelkeznek kisebb, de gyorsan süllyedő zónákkal. Ez az úgynevezett differenciált mozgás problémájához vezet. Egyes területek eltérő sebességgel süllyednek, vagy míg az egyik rész süllyed, a másik emelkedik. Ez az egyenetlenség megrongálhatja az infrastruktúrát, például megdöntheti az épületeket.
Bár a dokumentált területek csupán körülbelül 1%-a mutat olyan erős differenciált mozgást, amely már veszélyt jelent az épületekre, ezek az övezetek a legsűrűbben lakott városi régiók közé tartoznak, és hozzávetőleg 29 000 épület lehet érintett. A tanulmány szerint például San Antonióban minden 45., Austinban minden 71., Fort Worthben minden 143., Memphisben pedig minden 167. épület magas kockázatnak van kitéve.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a süllyedések 80%-át a talajvíz kitermelése okozza. Amikor az emberek vizet szivattyúznak ki a víztároló rétegekből (porózus kőzetrétegekből), ezek a pórusok összeomolhatnak, ami a felszín süllyedéséhez vezet. A szakemberek szerint ez a jelenség csak fokozódni fog a népességnövekedés és az éghajlatváltozás okozta aszályok miatt. Emellett más tényezők is közrejátszanak. Egyes régiók még mindig az egykori jégkorszaki gleccserek által okozott talajkiemelkedések után állnak vissza eredeti állapotukba. Az épületek hatalmas súlya szintén hozzájárulhat a süllyedéshez, amire jó példa New York.
