Trump azzal vádolja az új igazgatót, hogy szoros kapcsolatban áll Kínával. Az Intelnél ez óriási problémát okozhat.
Az Intel vezérigazgatója, Lip-Bu Tan már eddig is nehéz feladat előtt állt: a több éve gyengélkedő amerikai chipgyártót próbálja visszavezetni a versenyképesség útjára. Most azonban Donald Trump amerikai elnök nyílt felhívása, miszerint Tan mondjon le a kínai cégekhez fűződő kapcsolatai miatt, újabb komoly figyelemelterelést jelenthet a vállalat átalakításában.
Trump szerint Tan „komolyan konfliktusos” helyzetben van, miután a Reuters korábban arról számolt be, hogy több száz kínai cégbe fektetett be, köztük olyanokba is, amelyek a kínai hadsereghez köthetők. Bár nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezek között szerepelne az amerikai kormány által tiltólistára tett vállalat, a politikai üzenet így is erőteljes.
Befektetői aggodalmak
Több befektető szerint a helyzet kockázatot jelent az Intel számára. „Ez elvonja a figyelmet” – mondta Ryuta Makino, a Gabelli Funds elemzője. Hozzátette, Trump nyomásgyakorlása a hazai gyártás bővítésére költségnövekedést hozhat, amire az Intelnek jelenleg nincs akkora mozgástere, mint az Apple-nek vagy az Nvidia-nak.
Az Aptus Capital Advisors portfóliómenedzsere, David Wagner úgy véli, a vállalat nem engedheti meg magának, hogy ez az ügy hónapokig húzódjon: „Vagy védd meg a vezetődet, vagy fontold meg a változtatást.”
Tan stratégiája és a politikai feszültség
Tan idén februárban vette át a vállalat irányítását Pat Gelsinger menesztése után. A korábbi nagyszabású gyárépítési tervekhez képest visszafogottabb beruházási politikát hirdetett: az ohiói új üzemek építését például csak akkor folytatná, ha biztos kereslet mutatkozik az Intel termékei iránt. Ez a megközelítés várhatóan tovább növeli a feszültséget Trumppal, aki a CHIPS-törvény céljaival összhangban munkahelyteremtő belföldi beruházásokat sürget.
Tan a múltban a Cadence Design Systems vezérigazgatója volt, ahol vezetése alatt történt, hogy a cég termékeket értékesített egy kínai katonai egyetemnek – ez az ügy a közelmúltban 140 millió dolláros büntetésben csúcsosodott ki. Tan szerint azonban pályafutása során mindig a legmagasabb jogi és etikai normák szerint járt el, és „hírnevét a bizalomra építette”.
Az Intel jövője a tét
Egy volt vállalati vezető szerint Tan stratégiája világos: „Megszabadulni a nem produktív részekről, és a kulcstermékekre összpontosítani.” Ha azonban a vezérigazgató a politikai nyomás miatt távozna, az jelentősen lelassítaná a szükséges fordulatot – és az Intelnek „nagyon gyorsan kellene cselekednie”.
A következő hetekben eldőlhet, hogy a vállalat igazgatótanácsa kiáll-e Tan mellett, vagy enged a politikai és befektetői nyomásnak – mindenesetre az Intel fordulatának tempóját most leginkább a washingtoni erővonalak határozhatják meg.
