A Bosch felmérése alapján a magyarok hisznek abban, hogy a technológiai innovációk jobbá tehetik az életünket.

A magyar lakosság többsége az életminőség javulását elsősorban a tudományos és technológiai újításoktól várja – derül ki a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatásából, amelyet a két vállalat a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatott be 2025. szeptember 23-án Budapesten.

A reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek legnagyobb arányban a fenntartható energiákban (81%), a klímavédelemben (80%), valamint az egészségügy és a biotechnológia (77%) területén várnak előrelépést. Bár sokan az ipari automatizálást és a mesterséges intelligenciát is meghatározó trendként tartják számon, a társadalmi igények inkább a mindennapi életminőséghez közvetlenül kapcsolódó fejlesztésekre összpontosítanak.

Mobilitás: az autóiparban bízik leginkább a közvélemény

A közlekedés területén a válaszadók közel fele az autógyártást tartja a leginnovatívabb ágazatnak (48%), és sokan számítanak a mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) jelentős fejlődésére is. A jövő városait illetően a többség nyitott az okosvárosok megoldásaira, valamint a „15 perces városok” koncepciójára, ahol a legfontosabb szolgáltatások gyalogosan vagy kerékpárral rövid idő alatt elérhetők.

Dr. Szászi István, a Bosch magyarországi vezetője kiemelte:
„A kutatás eredményei is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából.”

Gyógyszeripar: személyre szabott megoldások iránti igény

Az egészségügyi innovációk közül a lakosság leginkább a gyógyíthatatlan betegségek kezelését (60%), a mellékhatások mérséklését (51%) és az új betegségekkel szembeni hatékony fellépést (49%) várja a gyógyszeripartól. A személyre szabott gyógyszereket (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztést (24%) tartják a legígéretesebb irányoknak.

Ezzel szemben az mRNS-technológia megítélése megosztott: bár sokan a gyors fejlődést ezen a területen érzékelik, a bizalmi index alacsonyabb, mint más innovációknál.

Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója hangsúlyozta:
„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás – különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó.”

Nyitottság és óvatosság egyszerre

A kutatás szerint a magyar lakosság közel fele nyitott az új technológiák befogadására (51%), míg 48% inkább óvatosan közelít a változásokhoz. Az innovációk iránti attitűd jelentősen függ az életkortól: a 16–29 évesek 64%-a nyitott az újdonságokra, míg a 60 év felettiek körében ez az arány 39%.

Háttér

A kutatást az Europion végezte 2025 májusában, 1072 fő megkérdezésével. A minta életkor, nem, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra.

A konferencia immár harmadik alkalommal adott lehetőséget arra, hogy a Bosch és a Richter közösen mutasson be társadalmi és iparági szempontból is releváns innovációs trendeket, egyben tisztelegve a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt.