Az Apple Watchodra bízod az egészséged? A kutatások szerint ez nem feltétlenül jó ötlet.

Kétségtelen, hogy az okosórák remekül követik a napi aktivitást, és akár korai figyelmeztetéseket is adhatnak bizonyos állapotokra. Az Apple és a Samsung néhány modellje például az FDA engedélyével képes észlelni szabálytalan szívritmust, de az adatok korlátozottak. A nyugalmi pulzusmérés többnyire pontos, de mozgás közben a hibahatár nő. Az alváskövetés? Csak becslés. A kalóriaégetés? Gyakran akár több száz kalóriával is mellélő. Magyarán: az óra trendeket mutat, nem laborpontosságú adatokat.

Miért nem mindig pontos az okosóra?

A csuklón viselt szenzorokat rengeteg tényező befolyásolja, bőrszín, mozgás, izzadság, sőt még a tetoválás is. Kutatások szerint a sötétebb bőrtónus kissé torzíthatja a fényalapú méréseket, mert a melanin másként nyeli el a fényt. A nagy intenzitású edzések, például futás vagy boksz közben a pulzusmérés gyakran késik vagy pontatlan.

Egy 2023-as tanulmány szerint az órák a legpontosabban nyugalomban vagy egyenletes terhelés alatt működnek, nem véletlen, hogy a profi sportolók még mindig mellkaspántot használnak. A kalória-, alvás- vagy stresszadatokat inkább irányadó, mintsem konkrét értéknek érdemes tekinteni. Az alváskövetés például mozgásból és pulzusból próbálja kitalálni az alvási szakaszokat, de ez sosem lesz olyan pontos, mint egy alváslabor.

Az orvosi funkciók sem orvosi pontosságúak

Sok okosóra mér véroxigént (SpO₂), vagy vérnyomást is becsül, többek között az Apple Watch is, ami miatt ez a téma most előkerült. De ezek az értékek erősen változóak lehetnek. Egyik percben 96%, a másikban 88%, de ha jól érzed magad, nem kell pánikolni. Tartósan alacsony értékek és tünetek esetén viszont érdemes orvoshoz fordulni.

Az okosórák esetében a vérnyomásmérés még kényesebb. Valódi értéket csak mandzsettás mérő tud adni, nem egy csuklón lévő szenzor. Tehát ha hipertóniád van, az órád ne legyen az egyetlen „orvosod”.

Az okosóra nem orvos – csak egy segédeszköz

Egy friss kutatás szerint az Apple Watch például az esetek 97%-ában helyesen ismeri fel, mikor alszol, és a lépésszámlálása is meglepően pontos (0,9–3,4% hibával). Viszont alulbecsüli a pulzust (átlagosan 1,3 bpm-mel), és a kalóriaégetést akár 115%-kal is eltévesztheti. Az éjszakai ébredéseket pedig csak az esetek negyedében ismeri fel helyesen. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az okosórák jók lehetnek amolyan iránytűnek, de nem diagnosztikai eszközök.

Így használd okosan az okosórád adatait

A trendeket nézd, ne az egyes értékeket. Egyetlen kiugró adat nem gond, de a tartós eltérések jelezhetnek valamit. Kapcsold össze az érzéseiddel. Ha rosszul érzed magad, és az óra is furcsaságot mutat, azt érdemes komolyan venni. Ellenőrizd az ismétlődő figyelmeztetéseket. Ha rendszeresen jelez rendellenes ritmust, keresd fel az orvosod.

Viseld megfelelően. Se túl lazán, se túl szorosan, különben a szenzor pontatlan lesz. Az okosórák kiválóak motivációra, fejlődéskövetésre és szokásépítésre, de nem helyettesítik az orvost. A legjobb, amit tehetsz, hogy használd őket tudatosan, értsd a korlátaikat, és hallgass a testedre is, ne csak a kijelzőre.