A Facebook éveken át direkt hagyta üzemelni a csaló fiókokat, hogy ebből gyűjtsön pénzt.
Belső dokumentumok szerint a Meta évek óta tisztában van azzal, hogy platformjain – a Facebookon, az Instagramon és a WhatsAppon – tömegesen terjednek csaló hirdetések, mégis csak korlátozottan lépett fel ellenük. A Reuters birtokába került anyagok szerint a vállalat akár milliárdokat is kereshet azzal, hogy nem állítja le időben ezeket a kampányokat.
Több milliárdos bevétel a megtévesztő hirdetésekből
A Reuters vizsgálata szerint a Meta belső előrejelzései 2024-ben mintegy 16 milliárd dollárnyi bevételt tulajdonítottak az úgynevezett „magas kockázatú”, vagyis csaló hirdetéseknek – ez a vállalat teljes reklámbevételének mintegy tizedét teszi ki.
A dokumentumokból kiderül: a Meta rendszeresen figyelmen kívül hagyta az olyan hirdetőket, akiket belsőleg is „legátverőbb csalókként” azonosított, mert attól tartott, hogy a fiókok hirtelen letiltása bevételkiesést okozhat, amely veszélyeztetheti a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges forrásokat.
A Reuters által megismert anyagok szerint a Meta inkább „türelemmel kezelte” a visszaéléseket. Egyes, „nagy értékű” hirdetői fiókok több száz figyelmeztetést is kaptak, mielőtt a vállalat bármilyen intézkedést hozott volna ellenük.
Ráadásul a Meta a belső szabályok alapján a csaló hirdetőket magasabb hirdetési díjakkal büntette, ami a gyakorlatban azt jelentette: a rendszer tovább növelte a bevételt az átverésből származó hirdetések után.
A belső adatok szerint a Meta platformjain naponta 15 milliárd átverős hirdetés jelenhet meg, ehhez jön még 22 milliárd organikus csalási kísérlet naponta.
Hírességek és politikusok arcával visszaélő hirdetések
A Reuters több konkrét példát is bemutatott. Az egyik hirdetés Elon Musk fotóját használta, és „ajándékot” ígért a felhasználóknak, míg egy másik Donald Trump nevében 710 dolláros „vámkedvezményt” kínált az amerikaiaknak. Egy harmadik hirdetés pedig valódi ügyvédi irodának álcázta magát, miközben hamis tanácsokat adott online csalások elkerülésére.
Ezeket a hirdetéseket a Meta csak azután távolította el, hogy a Reuters megkereste a céget. A jelentés szerint 2024-ben mintegy 7 milliárd dollár folyt be csupán az ilyen típusú, „magas kockázatú” reklámokból.
„Ha a bankoknak tilos csalásból profitálni, a techcégeknek sem szabadna”
A Meta volt biztonsági nyomozója, Sandeep Abraham szerint szabályozói beavatkozásra van szükség.
„Ha a bankok nem profitálhatnak csalásból, a technológiai szektorban sem kellene ezt megengedni” – mondta a Reutersnek.
A Meta hivatalosan nem hozza nyilvánosságra, mennyi bevétele származik átverős hirdetésekből. Andy Stone, a vállalat szóvivője szerint a Reuters által idézett dokumentumok „szelektívek és torz képet adnak”, és a 10 százalékos arány „durva becslés”.
Stone azt is közölte, hogy a Meta 58 százalékkal csökkentette a csaló hirdetésekről szóló bejelentéseket 18 hónap alatt, és 2025-ig több mint 134 millió csaló tartalmat távolított el.
A Reuters azonban úgy tudja, a Meta saját becslése szerint továbbra is az összes sikeres online csalás egyharmadában érintett az Egyesült Államokban – és a vállalat maga is elismerte, hogy a Google hatékonyabban szűri ki az átveréseket.
A mesterséges intelligencia és a bevételi érdekek ütközése
A jelentés szerint a Meta 2023-ban leépítette a márkajogokkal kapcsolatos csalásokat kezelő csapatát, és a biztonsági részlegeket arra utasította, hogy korlátozzák a számítási erőforrások felhasználását, hogy több pénzt fordíthassanak a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság fejlesztésére.
Egy 2025-ös belső dokumentum arról is beszámolt, hogy a Meta „mérlegeli”, milyen hatással lenne a bevételeire, ha hirtelen csökkenne a csaló hirdetésekből származó profit. Egy menedzser belső körlevélben figyelmeztetett:
„Legyünk óvatosak. Nem akarunk bevételt veszíteni azzal, hogy tévesen blokkolunk jóindulatú hirdetéseket.”
A Meta volt üzleti integritási vezetője, Rob Leathern szerint a probléma egyik fő oka az, hogy a cég nem biztosít hozzáférést független kutatóknak a hirdetési adatokhoz.
Leathern és a Meta korábbi hirdetési alelnöke, Rob Goldman közösen alapították a CollectiveMetrics.org nevű nonprofit szervezetet, amely célul tűzte ki a digitális reklámok átláthatóságának növelését.
Leathern szerint a Meta-nak nemcsak fel kellene tárnia, ha egy felhasználó átverős hirdetésre kattintott, hanem a csalásokból származó bevételeket nonprofit célokra, oktatásra és védelemre kellene fordítania.
„Sok mindent el lehetne kezdeni a rosszfiúktól származó pénzzel” – fogalmazott.
