2025 vége egy igencsak szemöldökfelhúzós történetet hoz a Spotify kapcsán. Úgy tűnik, a világ legnépszerűbb zenei streamingszolgáltatása egy óriási adatszivárgással néz szembe.

Beszámolók szerint a Spotify adatbázisából megszerzett csomag 256 millió sor zeneszám-metaadatot és 86 millió hangfájlt tartalmaz, amelyeket P2P hálózatokon, torrenteken keresztül terjesztenének, összesen nagyjából 300 terabájt méretben. Egyelőre azonban csak a metaadatok kerültek nyilvánosságra, maguk a zenefájlok nem.

A Spotify megerősítette az incidenst, és közölte, hogy egy harmadik fél hozzáfért a nyilvános metaadatokhoz, majd nem engedélyezett módszerekkel megkerülte a DRM-védelmet, így bizonyos hangfájlokhoz is eljutott. A vállalat szerint az ügy kivizsgálása jelenleg is folyamatban van. Eddig egyetlen felhasználó sem számolt be arról, hogy bármi megváltozott volna a fiókjában.

Ugyanakkor szakértők és iparági megfigyelők már most felhívták a figyelmet a lehetséges következményekre. Yoav Zimmerman, a Third Chair nevű médiastartup vezérigazgatója szerint elméletben bárki, akinek van elég tárhelye és egy saját streaming szervere, újraalkothatna egy ingyenes, Spotify-szerű szolgáltatást, legalábbis 2025-ig bezárólag. Az igazi korlátot ebben az esetben a szerzői jogi törvények és azok érvényesítése jelentené. Bár a platform teljes zenei katalógusa nagyobb, mint az eddig jelentett adathalmaz, ennek a mentésnek a mérete így is meghaladhatja a legnagyobb nyilvánosan elérhető zenei archívumét, a MusicBrainzét, amely körülbelül 5 millió számot tartalmaz.

Az Anna’s Archive, amely könyvek és tudományos anyagok megőrzéséről ismert, a projektet saját küldetésének részeként értelmezte, miszerint kulturális tudás megőrzéséről van szó. A Spotify-mentést egy olyan zenei archívum építésének tekintik, amely elsősorban a megőrzésre fókuszál. A csoport elismerte, hogy nem tartalmaz minden zenét, de az adathalmazt erős kiindulópontnak nevezte. „Ez a világ első olyan, teljesen nyílt zenei megőrzési archívuma, amelyet bárki könnyedén tükrözhet, ha elegendő tárhellyel rendelkezik” – állítja a csoport.

Az eset jól mutatja, mennyire csábítóak és egyben sebezhetőek a hatalmas digitális gyűjtemények még akkor is, ha DRM-védelem áll mögöttük. Egyelőre a felhasználók többségét közvetlenül nem érinti az ügy, ám a metaadatok nyilvánosságra kerülése rávilágít arra, milyen nehéz biztonságban tartani az online médiát, és mennyire vékony a határ a megőrzés és a kalózkodás között.