Egy felmérés szerint a a magyarok jelentős része már nem kütyüt, hanem megoldást vásárol, és ha a számlák csökkentéséről van szó, mélyen a zsebébe is hajlandó nyúlni.

Elfelejthetjük azt a képet, hogy az okosotthon a gazdagok játékszere, ahol tapsolásra kapcsolódik fel a villany. 2026-ra a technológia a magyar háztartások számára sokkal prózaibb kérdéssé vált: hogyan faragjunk le a rezsiből, és hogyan nyerjünk naponta akár fél óra szabadidőt?

A MediaMarkt friss, reprezentatív kutatása szerint a piac fordulóponthoz érkezett. A magyar fogyasztók jelentős része ma már nem látványos kütyüt keres, hanem kézzelfogható megoldásokat – és ha a havi számlák csökkentéséről van szó, hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni.

Tudatosodás a kulcsszó

Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a hazai okosotthon-piacot 2026 elején, az a tudatosodás. Míg néhány éve még a hangulatvilágítás és az „okos” háztartási extrák uralták a kínálatot, mára világosan átrendeződtek a prioritások.

A 18–59 éves magyar lakosság körében végzett felmérés szerint a válaszadók legnagyobb aránya (28,8%) kifejezetten az energiamegtakarítás miatt vásárolna okoseszközöket. Az okosotthon tehát nem státuszszimbólum, hanem racionalizálási eszköz lett.

A pénz nem akadály, ha megtérül

Bár a magyar vásárló továbbra is árérzékeny, a kutatás egyértelmű szemléletváltást jelez: ha a beruházás megtérül, a költés sem tabu.

• A megkérdezettek 37 százaléka gondolkodás nélkül kiadna 50 ezer forintnál is többet egy olyan okoseszközre, amely csökkenti az energiakiadásokat.

• Minden hatodik magyar (15%) pedig a 100 ezer forintos lélektani határt is átlépné, ha garantált a megtérülés.

„Látunk egyfajta szemléletváltást: a vásárlók már nem az árcédulát nézik önmagában, hanem a teljes élettartamra vetített költséget. Egy okos fűtésvezérlés vagy egy applikációból irányítható, energiatakarékos mosógép ma már nem luxuscikk, hanem a háztartási büdzsé védelmének eszköze” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.

A hideg időjárás csak tovább erősítette ezt a gondolkodást: aki eddig halogatta a termosztátcserét, most komolyan elgondolkodik azon, mit nyerhet a precíziós vezérléssel.

Ennek ellenére még komoly a lemaradás: okos fűtésvezérléssel jelenleg csak a háztartások 20 százaléka rendelkezik, így a növekedési potenciál óriási.

Nem a technológiától félünk, hanem a szereléstől

Ha ennyire egyértelműek az előnyök, miért nem okosít mindenki azonnal? A válasz meglepően egyszerű: a beüzemeléstől való félelem.

A kutatás szerint a magyarok közel negyede (23%) nem meri vagy nem akarja egyedül telepíteni az okoseszközöket. Attól tartanak, hogy valamit elrontanak, nem kompatibilis a rendszer, vagy egyszerűen nincs idejük kábelekkel és beállításokkal bajlódni.

Ez világos üzenet a piac számára: a dobozos termék önmagában már nem elég. A tanácsadás, a telepítés és a személyre szabott megoldások legalább olyan fontosak lettek, mint maga a hardver.

Gamer barlang vagy robotinas? Generációk szerint mást jelent az okosotthon

A kutatás egyik legszínesebb tanulsága, hogy mennyire eltérően képzelik el a „tökéletes” okosotthont az egyes korosztályok.

• Z generáció (20-as éveikben járók): Számukra az okosotthon elsősorban szórakoztató tér. Közel 30 százalékuk álma egy csúcskategóriás gamer szoba vagy házimozi. Ők a kényelmet és az időspórolást helyezik előtérbe.

• Idősebbek (60+): Ők a technológiában inkább a gondoskodó segítőt látják. A korosztály közel 40 százaléka egy teljesen önműködő „robotinast” fogadna el a legszívesebben, amely leveszi a vállukról a házimunka terheit.

Már nem csak az otthon, a testünk is „okos”

A technológiai fejlődés nem áll meg a lakás ajtajánál. A viselhető eszközök piaca is szintet lépett: ma már nemcsak lépéseket számolunk, hanem életmódot formálunk velük.

Azok közül, akik okosórát vagy aktivitásmérőt hordanak, minden második válaszadó (49%) szerint a technológia konkrét hatással van az életére:

• 21 százalék az adatok hatására kezdett el rendszeresen mozogni vagy jobban aludni,

• 28 százalék számára napi motivációt jelent a csuklóján viselt eszköz.

A következő nagy dobás pedig már körvonalazódik: az okosgyűrű. Bár a többség még csak ismerkedik vele, a fiatalok körében gyorsan nő az érdeklődés. A 16–29 évesek közel 20 százaléka már kifejezetten vágyik rá, mert diszkrétebbnek és kényelmesebbnek tartja az okosóránál – különösen alvásfigyeléshez.

Az okos jövő már nem ígéret, hanem számítás

Az okosotthon 2026-ra Magyarországon elvesztette futurisztikus csillogását – és éppen ettől lett igazán vonzó. A kérdés már nem az, hogy mit tud a technológia, hanem az, hogy mennyit spórol nekünk. Rezsiben, időben és energiában egyaránt.