A hélium ára február óta megduplázódott, a készletek pedig apadnak. Ha júniusig nem lesz valami megoldás, leállhatnak a gyártósorok a tech iparág meghatározó szereplőinél.

A technológiai világot újabb sokk érte. A hélium, amely a chipek hűtéséhez, a szivárgások észleléséhez és a gyártási folyamat pontosságához elengedhetetlen, globális hiánycikké vált. A probléma gyökere a közel-keleti feszültség. A Hormuzi-szoros akadozó forgalma és Katar – a világ második legnagyobb beszállítója – „vis maior” helyzete miatt a globális kínálat közel egyharmada kiesett a rendszerből.

Dél-Koreában a helyzet kritikus, mert a legfrissebb jelentések szerint az ország héliumtartalékai – amelyeket többek között az SK Hynix is használ – mindössze júniusig tartanak ki. Az iparági szereplők most kétségbeesett versenyfutásba kezdtek az idővel és az árakkal. Bár a hélium ára február vége óta csaknem a kétszeresére emelkedett, a források szerint most nem a költség, hanem a készletek puszta biztosítása a legfőbb prioritás.

Az Egyesült Államokból próbálnak extra szállítmányokat lekötni, de a globális láncreakció már elindult. A Semicon China szakértői szerint a héliumhiány „abszolút aggodalomra ad okot”, és olyan nagy gyártók, mint a VAT és a Mycronic, már most jelentős csúszásokról és meghosszabbodott szállítási időkről számolnak be.

A válság furcsa geopolitikai mellékhatása, hogy miközben a nyugati szankciók elzárják az orosz hélium útját Európa és az USA elől, Kína gőzerővel tölti fel saját raktárait. Moszkva Pekingbe irányuló exportja 60%-kal ugrott meg 2025-ben, így a kínai gyártók jelentős előnybe kerülhetnek a globális versenyben.

Ha a közel-keleti feszültség nem enyhül, az iparág kegyetlen választás előtt áll. Vagy drasztikusan lelassítják a termelést, vagy teljesen leállítják a sorokat. Ez pedig rövid időn belül elérheti a fogyasztókat is, tovább drágítva az okostelefonokat, az autókat és szinte minden modern elektronikát.