Kifilézheti a szemünket a karácsony

Karácsony ajándék

Kifilézheti a szemünket a karácsony

Szemész figyelmeztet: ezért viseli meg jobban a szemünket az őszi-téli képernyőmaraton.

LG TV karácsony

A rövidebb nappalok, a fűtés miatt szárazabb beltéri levegő és a mesterséges világítás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az őszi-téli hónapokban hamarabb elfáradjon és kiszáradjon a szemünk. A folyamatos monitorhasználat mellett az esti tévézés és telefonozás is fokozhatja a kellemetlen tüneteket. Egy szemész szakorvos elárulta, mire érdemes odafigyelnünk, hogy a hidegebb hónapokban is megőrizzük szemünk komfortját.

Reggel a telefonunkkal indítjuk a napot, munka közben órákon át a monitort nézzük, este pedig gyakran a televízió előtt pihenünk. A képernyők szinte egész nap velünk vannak, az őszi-téli időszakban azonban a szemünk még érzékenyebben reagálhat erre a terhelésre. A szemfáradtság, az égő érzés és a száraz szem hátterében ugyanis nem kizárólag a megnövekedett képernyőidő áll: a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszhatnak.

„A fűtési szezon beköszöntével a rendelőben megszaporodnak a szemszárazsággal és szemfáradtsággal kapcsolatos panaszok, különösen az irodai dolgozók körében” – mondja Dr. Szabóki Sarolta, a Sasszemklinika szemész szakorvosa. Az LG Electronics Magyarország szakértő bevonásával vizsgálta meg, miért lehet megterhelőbb a képernyőhasználat a hidegebb hónapokban, és milyen egyszerű változtatásokkal előzhetjük meg a kellemetlen panaszokat.

A rövidebb nappalok a szemünket is próbára teszik

Az őszi-téli időszak egyik legfontosabb változása, hogy egyre kevesebb természetes fény jut a munkahelyünkre. A nap nagyobb részében mesterséges világítás mellett dolgozunk, amely sokszor egyenetlenebb vagy kevésbé megfelelő, mint a nappali fény. Különösen fárasztó lehet, ha a monitor világítja meg a munkaterületet, miközben a helyiség többi része sötétebb marad.

A szemnek ilyenkor folyamatosan alkalmazkodnia kell a kijelző és a környezet közötti fényerőkülönbséghez. A villódzó vagy túl hideg fényű lámpák, illetve a monitoron megjelenő tükröződések tovább ronthatják a komfortérzetet.

A szakértő szerint ezért fontos, hogy a munkaterület megvilágítása egyenletes legyen. Ha szükséges, érdemes asztali lámpát használni, a monitort pedig úgy elhelyezni, hogy ne érje közvetlen fény. A kijelző fényerejét szintén mindig az aktuális környezeti fényviszonyokhoz igazítsuk.

Nem mindegy az sem, milyen távolságra van tőlünk a monitor. Az ideális elhelyezés általában 60–100 centiméter, a képernyő méretétől és az olvashatóságtól függően. A monitor felső széle lehetőleg szemmagasságban vagy valamivel alatta legyen. Ha enyhén lefelé tekintünk, kevésbé nyílik ki a szemrés, így lassabban párolog el a szem felszínét védő könnyfilm.

A kijelző technológiája is befolyásolhatja a használat kényelmét. A villódzásmentes megoldások különösen azoknak jelenthetnek előnyt, akik hosszú órákat töltenek a monitor előtt, vagy hajlamosak fejfájásra és migrénre.

A szemünknek a legjobb monitor mellett is szüksége van pihenésre

Hiába megfelelő a monitor és a világítás, a folyamatos közeli fókuszálás önmagában is megterhelheti a szemet. Ezért érdemes bevezetni a 20-20-20 szabályt: húszpercenként legalább húsz másodpercig nézzünk egy körülbelül 5–6 méterre lévő tárgyra.

Emellett óránként ajánlott 5–10 perc képernyőmentes szünetet tartani. Az ebédszünetben, ha tehetjük, menjünk ki a szabadba: a természetes fény és a távolba tekintés nemcsak a szemünknek, hanem a közérzetünknek is jót tehet.

A tévézés sem mindegy, hogyan történik

A hideg idő beköszöntével egyre több időt töltünk otthon, így a munkanap végén sokan a laptopot televízióra cserélik. A filmnézés vagy sorozatozás elsőre kevésbé megterhelőnek tűnhet, mint a monitor előtti munka, a körülmények azonban itt is sokat számítanak.

Az egyik leggyakoribb probléma a fűtött helyiségek száraz levegője. A fűtés felgyorsíthatja a könnyfilm párolgását, ami szemszárazsághoz, irritációhoz és égő érzéshez vezethet. A rendszeres szellőztetés és szükség esetén a párásítás segíthet enyhíteni a panaszokat.

Az sem szerencsés, ha tévézés közben folyamatosan a telefonunkat nyomkodjuk. Ilyenkor a tekintetünk újra és újra vált a közeli és a távoli fókusz között, ami további alkalmazkodásra készteti a szemet.

A pislogásra szintén érdemes odafigyelni. Amikor elmélyülten nézünk egy filmet vagy dolgozunk a számítógépen, akár harmadára is csökkenhet a pislogások száma. Ennek következtében a szem felszíne kevésbé nedvesedik, ami száraz, égő vagy homokszemcsés érzést okozhat.

A megoldás egyszerű: időnként tudatosan pislogjunk, tartsunk szünetet, álljunk fel, és mozgassuk át magunkat.

Miért nem jó ötlet teljes sötétségben tévézni?

Sokan szeretik teljesen elsötétíteni a szobát filmnézés előtt, a világos képernyő és a sötét környezet közötti jelentős fényerőkülönbség azonban fáraszthatja a szemet.

Érdemes inkább egy kisebb fényerejű lámpát felkapcsolni vagy háttérvilágítást használni. A televízió fényerejét is igazítsuk a helyiség megvilágításához. Ebben az automatikus fényerőszabályozás is segítséget nyújthat, de a szemkímélő, mozi- vagy filmes üzemmód beállítása szintén jó választás lehet.

A készülék elhelyezése sem elhanyagolható. Ideális esetben a képernyő közepe szemmagasságban vagy kissé alatta helyezkedik el, így nem kell felfelé néznünk, ami a szemfelszín kiszáradását is mérsékelheti.

A megfelelő nézési távolság meghatározásához a televízió képátlója adhat támpontot: általánosságban annak 1,5–2,5-szerese ajánlott. A 4K felbontású készülékeknél ennél valamivel közelebbről is kényelmes lehet a tévézés.

A kék fény nem feltétlenül károsítja a szemet, az alvást viszont befolyásolhatja

Az esti képernyőhasználat kapcsán gyakran felmerül a kék fény kérdése. A szemész szakorvos szerint jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a kijelzők által kibocsátott kék fény a készülékek szokásos használata mellett károsítaná a szemet.

Az esti pihenést és az elalvást azonban befolyásolhatja. A kék fény ugyanis gátolhatja a melatonin, vagyis az álmosság kialakulásában fontos szerepet játszó hormon termelődését. Emiatt lefekvés előtt nehezebbé válhat az elalvás.

Bizonyos kijelzőtechnológiák mérsékeltebb kékfény-kibocsátást kínálnak. Az LG OLED paneljei például a hagyományos LED/LCD televíziókhoz képest alacsonyabb kékfény-kibocsátással rendelkeznek. A szakértő ettől függetlenül azt javasolja, hogy lefekvés előtt legalább fél-egy órával már lehetőleg ne használjunk képernyőket.

Néhány apró szokás is sokat számíthat

A digitális eszközöket aligha tudjuk teljesen kiiktatni a mindennapjainkból, de nem is szükséges. A megfelelő fényviszonyok kialakításával, a monitor és a televízió helyes elhelyezésével, a rendszeres szünetekkel és a tudatosabb pislogással sokat tehetünk szemünk kényelméért.

Fontos azonban, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a tartósan visszatérő tüneteket. Ha a szemszárazság, az égő vagy szúró érzés, a fejfájás vagy a homályos látás a megfelelő szokások kialakítása és a pihenés ellenére is rendszeresen jelentkezik, érdemes szemészeti vizsgálatra jelentkezni. A látásélesség romlása esetén pedig különösen fontos a szakorvosi ellenőrzés.

A képernyőhasználat tehát nem feltétlenül ellensége a szemünknek, de az őszi-téli hónapokban érdemes tudatosabban odafigyelni arra, milyen környezetben és mennyi ideig nézzük a kijelzőket.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Picture of Szalai Péter

Szalai Péter

Igazi techninja, aki mindenhez is ért. De leginkább a tévék piacán van otthon, az ország egyik legjobban felkészült tévétesztelőjét tisztelhetjük benne. Itt tudsz kapcsolatba lépni vele: peter@techworld.hu

Ezeket olvastad már?