Ebből is látszik, hogy mennyire fogalmatlanok az emberek a kibervédelemmel kapcsolatban.

Kellemetlen bakit vétett a Magyar Távirati Iroda (MTI), amikor április 8-án egy teljesen komolyan vett közleményben számolt be arról, hogy Belgiumban kötelező kibervédelmi vizsgához kötik az internethasználatot. A hír azonban valójában egy jól megkomponált áprilisi tréfa volt, amelyet a belga kiberbiztonsági központ, a CBB április 1-jén tett közzé – a tréfa tényét pedig világosan jelezte is a közlemény végén.

Az MTI és a magyar sajtó bedőlt

A közleményben az állt, hogy 2026-tól minden belga állampolgárnak „kiberjogosítványt” kell szereznie, ha továbbra is használni szeretné az internetet. A beszámoló részletekbe menően írta le a rendszer működését: online vizsga, személyi számhoz kötött engedély, háromféle jogosítvány (A, B és C típus), ismétlési lehetőség évente három alkalommal, 123,45 eurós pótvizsga-díj, és akár 72 órás internetmegvonás a jogosítvány nélküli felhasználóknak.

Az MTI mellett a hír több jelentős magyar médiumban is megjelent, például a Magyar Nemzet, az Economx és a Világgazdaság is leközölte azt, anélkül, hogy utánajártak volna az információ valódiságának vagy észrevették volna a tréfát jelző figyelmeztetést.

Egyértelmű volt, hogy tréfa – csak oda kellett volna figyelni

A belga közlemény végén ott szerepelt a figyelmeztetés:

„Ezt a sajtóközleményt április 1-jén tréfaként tettük közzé, hogy felhívjuk a figyelmet a www.safeonweb.be weboldalra. A kibervezetői engedély nem létezik…”

A tréfa célja tehát egyértelmű volt: a kiberbiztonság fontosságára szerették volna felhívni a figyelmet, nem pedig tényleges jogszabályi változásról tájékoztatni. Azonban ez a szándék a magyar hírszerkesztők figyelmét sajnálatos módon elkerülte.

Miért fontos ez?

Ez az eset nemcsak egy kellemetlen bakinak számít a hírügynökség és a sajtó számára, hanem rávilágít a forrásellenőrzés fontosságára is. Egy egyszerű dátumellenőrzés, vagy a közlemény aljának elolvasása elég lett volna ahhoz, hogy kiderüljön: az egész történet nem más, mint egy jól sikerült áprilisi tréfa. Ehelyett a hír napokkal később, teljesen komolyan tálalva került be a magyar hírfolyamba, ezzel félrevezetve az olvasókat.

Tanulság

A digitális korszakban, ahol az álhírek és a félretájékoztatás mindennapos veszélyt jelentenek, különösen fontos, hogy a hírügynökségek és a sajtó kellő körültekintéssel járjon el. Ez az eset – ironikus módon – éppen azt támasztja alá, amit a belga tréfa is üzenni akart: jobban meg kell tanulnunk kezelni a digitális információkat, és kritikusan kell viszonyulnunk a hírekhez.

És ha már itt tartunk: talán a média is elvégezhetne egy kiberjogosítványt – persze csak tréfa nélkül.

A TechWorld – Biztonság rovat partnere a RaverForTech.